Rodiczky Jenő: A hazai vadászat multjából és jelenéből / Budapest, Pallas, 1902. / Sz.Zs. 1434

Gímszarvas és zergevadászatok

Hogy a mi szelid özünknek a szibériai őzben vetélytársat igyekeztek honosítani, azt ki lehet menteni, mikor a zergének is helyettesítésével foglalkozik már a divat. Beszélik, hogy a szepes-bélai mészhegységben tanyázó egyik zerge-esapatnál egy kőszáli kecske vendégeskedik ; a javorinai uradalom területén pedig 28 darabból álló kőszáli kecske-csapat élné világát. Erről persze sem Bohusch* sem Windisch** még mit sem tudtak, jóllehet hogy Oláh a havasi bakot és vadkecskét a magyar faunához tartozóknak vallotta. Ujabban a kőszáli kecske Salzburgból, a vadjuli, már ugy mint a muffion, Szardiniából származtak el hozzánk; s hogy meghonosodtak, annak egyik bizonyítéka a Javorina állománya s az, hogy gróf Forgách Károly gyinesi pagonyában már jó hosszú idő óta elég nagy számban jutottak évenkint teritékre. Bohusch abbeli állítása, hogy a zerge nagy csapatokban található a Magas-Tátrában (In montibus Karpaticis reperiuntur: rupicaprae gregatim) még most sem vált mesévé, csakúgy mint Benigni*** mondására sem czáfoit még reá a kor, hogy az erdélyrészi határhegységeknek is lakója. Az agancskiállitásainkon bemutatott szép zergekampók szintén tanúskodnak arról, hogy sem a Magas-Tátra, sem a hunyadmegyei Retyezát és Tomosea, sem a fogarasmegyei Királykö, Skóré és Zenoga meg nem szűntek ezt a szökellő nemes vadat táplálni; még nincs is szükségünk holmi konvencziós zergével brillírozni, melyet mint Daudet Alpbonseirja a «Tartarin surles Alpes» cziinü remek müvében, melegített borral éleszt uj erőre a tulajdonosa. Szó sincs róla, kissé terhes a zergére való vadászat. Ha nem is okvetlen szükséges, mint Schiller mondja, hogy a zergevadász a saját vérével enyvezze magát a sziklához; de annyi áll, hogy ha a vadász magánosan cserkészve kívánja a zergét megközelíteni: a magas hegyvilág nehéz terepviszonyai mellett nem éppen veszélytelen. Nyugodt vérre, biztos szemre, szédülést nem ismerő agyra van a zergevadásznak szüksége. A pálinkás butykosból sem az egyik, sem a másik tulajdonságot nem lehet szopogatni. De még az esetben is, ha a zergére haj tokkal vadászunk, egészséges tüdőre és erös izmokra van szükségünk. * Historico-geographica Terrae Scepusiensis etc. ** Geographie des Königreichs Ungarn, Pozsony 1780. 21. *** Statistische Skizze der Militärgränze, Hermannstadt, 1816. 42. o.