Rodiczky Jenő: A hazai vadászat multjából és jelenéből / Budapest, Pallas, 1902. / Sz.Zs. 1434

Vaddisznóvadászat

Vaddisznó-vadászat. A vaddisznó, vagy mint a középkorban nevezték: Erdei, utolsó sarjadéka egy ősrégi hires, — hogy ne mondjam hírhedt — nemzetségnek. Sanyarú sors ! Hazátlan, árván, elhagyottan bolyong a rengetegben, mely egykoron dicső üköseit uralta. Igaz, Erdei nem a nap fia s nem öcscse a holdnak, mint a chinai császár ; nem is vezetheti leszármazási gyökereit Venus méhéig, mint Caesar; söt. . . de e hasonlat ódiumát hallgatással hárítom el magamról. . . De Erdei bízvást elmondhatja magáról, hogy családfájának gyökérszálai a mythos homályába vesznek .... A legterebélyebb nemzetségfák szerény gyalogbodzává törpülnek Erdei komám mammuth-nemzetségfája előtt! Kétséget sem szenved, hogy leszármazását a Dinosaurius-család egy nagynevű tagjára: az Iguanodonra vezetheti vissza! . . . Iguanodon, der Lümmel (mely melléknevet Scheffel ruházta rá), máris a vastagbörüek némi jellegvonásait mutatva föl és világát a kréta-formáczióban élte. A miocén epochában többi közt a nemzetségfája négyfelé ágazott. Messze vezetne, Erdei genealógiáját elsorolni ad normám: Ábrahám nemzé Izsákot; Izsák pedig Jákobot, stb.; elég fölemlíteni, hogy az Anaploteriumok, Ánthracoteriumok, Adapisok, Choeropotamusok, Entolodonok, Hypopotamusok, Hyoteriumok, Hyracotheriumok, a fajokban gazdag Palaestheriumok stb. közelebbi, távolabbi rokonságban állanak hozzá; s hogy e rokonsága az özönvíz előtti korban szerte uralkodott a föld hátán. A «vastagbörüek» vagy «sokcsülküek» nemzetsége az özönvíz előtti korban Európában volt képviselve rhinozerothák, vizi lovak s tapirok képében. . . holott itt mai nap e vitézrendnek Erdei az egyedüli képviselője, utolsó mohikánja, a kinek ereje és bátorsága, valamint kegyetlensége számos költői hasonlatra adott okot. _