Retski András: Néhány szó az agarak futásáról, azok közti különbség megitéléséről, bírák kötelességeiről, kellékeiről. Pest, 1851. / Sz.Zs. 1445

16. §. Nézzük meg az agarászok fő kellékeit

6 P —O 45 (3—bizonyítja, liogy nem esett el. Sőt tudok esetet, midőn egy fekete és fehér agár futván együtt, mindenik gazdája a' magáét kiabálta elsőnek. Legfőbb egyik hibája az agarászoknak a' hajtáselőadásban rejlik, nem ügyelvén semmit a' distantiára, nem a' vágásokra. 500 — 600 lépés közönséges, midőn a' nyúl messze kel, pedig csak sík földön mutatható ennyire be, és midőn már nagyon messze kelt, ugy szokták magukat kifejezni ,,1000 lépést legalább ugrott," 's ha nagyon meg akarják dicsérni agarukat és a' nyulat, sokszor hallottam mondani, hogy 100-ig vágta, pedig negyven fordítást két agártól sem látott senki, o.' Ö egytől pedig annyival kevésbbé. Megtévednek továbbá az agarászok, midőn a' megfutott térsé© ? Ö get mérik fel; 2000öles hajtást olly hamar látnak, pedig ez hej ritkán esik ám meg;., fél mérföld az Magyarországon! — Nem szoktak különbséget tenni az érés vagy fordítás között, 's ezen nagv O J 7 ö,/ disputa van , pedig könnyen megmagyarázható. Ha csak a' nyúl érve van , még akkor ö egyenest szalad, és soha meg nem ül; ha az agár fordít vagy vágja, mindannyiszor a'nyúl egy momi cy9!