Retski András: Néhány szó az agarak futásáról, azok közti különbség megitéléséről, bírák kötelességeiről, kellékeiről. Pest, 1851. / Sz.Zs. 1445

6. §.

fi d miszerint agara , csak bizonyos nyulacskákon sebes, és csak bizonyos pontig tarthatja magát; az igazi nyúlon ellenben el fogja vesziteni sebességét. Minthogy azonban barátom szenvedélyes és ujoncz agarasz vala, nem akarám agarára az anathemát kimondani, hanem csak annyit nyilvániték, miszerint november- és a' többi téli hónapokban, nem leend agara sebes. — Majd megaprehendált. — Pedig a' következés megmutatá, hogy igazam volt, 's november 3-dikán maga a' tulajdonos is elismerte állitásom igazságát. — Szerencse, hogy senki nem kérte, mivel különben megmentem barátomat egy kenyérpusztitótól! — Azonban később, daczára önvallomásának , barátom ismét kegyelmébe vette a' tarka agarat, 's mai napig sem hiszi, hogy olly rosz , pedig egy fa-kovát sem ér. Biharvármegyében és a' Szilágyban, hol a' legjobb agarakat hallottam, e'régi's practicus agarászóknál, elmenteni megnézni elébb a' Sárrétin a' legliiresebbet, megpróbáltam az én jó győzőmmel, 's a' vetélytárs önbizonyitványa szerint, a' maga agarát az enyém mellett agárnak 2 9