Retski András: Néhány szó az agarak futásáról, azok közti különbség megitéléséről, bírák kötelességeiről, kellékeiről. Pest, 1851. / Sz.Zs. 1445

4. §.

az affár zilalását; annál inkább összeszedi mino den erejét 's életét megmenteni készülvén, izmait még fektében a' legnagyobb ugrásra húzza fel; a' lavirozásra nincsen ideje, mi a' messzebb kelt nyulaknál majdnem mindig megtörténik. — E' miatt kell a' sebes jó agárnak a' messze felkelt nyulat vonfleck közeliteni, mig a' közel felkeltnél kevéssé distancirozni is megengedtetik neki, mivel a' készületlen agár egy darabka földet kiván, mig a' felső futásába jöhet. 4. §. Lássuk mi történik, midőn illyen agár magába hajt. — A' beéréstöl — ha az 500 ölön történt— végtelen sebességgel fogja 800 ölig érni a' nvulat , azután a' forgatások ritkulnak, az agár J / o ' o szaladása lankad, 's 1500 ölnél már nem éri a' nyulat, a' szaladás azonban akkor is arányos és szives leend, de elmarad az agár 20—25 lépésre. A' 2000 öles hajtásnál már 50—60 ölre marad az agár, de ugyanazon a' ponton fog beszaladni a' mentöhelyre, a' mellyen a' nyúl.