Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

I. Növevények-Országa

Növevények Orfiágn. hever együtt egy hofzfzú, keskeny, e's egy fertálynyi hüvelyben. Ezeket fordítják tsokoládéra* hogy az jó fzagú e's erős legyen. A' Vanill plánta déli Spanyol Amerikában terem, e's nevekede'se're ne'zve hasonlít a' fzőlőtőkéhez. * Egy növeve'nyt említek még itten. Azt mondottam fellyebb , hogy a' növevények egy helyből másba nem tudnak mozdulni; de tsak ugyan vágynák köztök ollyanok-is, a' melíyek a' magok helyeken mozognak» Hlyen a' többek közt A Légyfogófii. Söernré Sh'cctuifálíe Terem ez Éfzakiámérikában a' nedves helyeken \ valamennyire hátra horgattak a' levelei, melíyek ízéiről apró tövisekkel, fellyüíről pedig verhenyő leves bibirtsókka! vágynák megrakva-. Minden levele két fzakafzökból áll. Már, mihelyt a'légy, vagy akarmelly bogár hozzá ér a' leveléhez, annak két réízei azonnal öfzve tsapódnak, 's megfogják a' legyet. Nem-is nyílik addig ki a' levele, míg a* bogár benne el nem tsendesedett, vagy meg nem döglött* Az * A' NÖvevényeknck Botariikai megesm értető feleikről valamit mondani a' gyermekeknek igen nehéz , és talám nintsen-is íemmi: haí'zna. Hogy beízéljen velek az ember de Metbodo J'exuali? A* porizárokat ('fiamina) himnek nevezze e', és a' magfzárokat (piflillaj nyösténjének? E' mindazonáltal hafzonnal megeshetik, ha az ember megmutatja nékiek a' porfzárakat, és íitagfzárakat, a* hím és nyöstén virágokat, 's egyízersmind azt mondja: Ha az ember a hím virágokat és porfzárakat [ lefzaggatja, femmi gyiimöltsöt nem teremnek. — János fzomfzéd lefzaggatta egyfzer a' maga kertjében az ugorkáiról és tökjcsröl a! hím virágokat, hogy annál több ugorkája és tökje legyen, 's azt nyerte vele hogy egy fe termett.