Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

I. Növevények-Országa

» Ä Fákról és füvekről 6

9 galliába ; * kevéssel azután kezdették plántálni Spanyol Orfzágban, 's némelly más Európai Qrfzágokban, és ve'gre mi nálimk-is. Ez itt rét édes Fiaim, mellyen jó füvek, és fok tarka virágok, 's külömbkulömbféle ma» gok teremnek, melíyek nékünk nagy gyönyö* rúséget, és fok hafznot okoznak. A Réti-köménynek ^Úmtttel apró, hofzfzúkás magvai vágynák, mellyeket a' kenyérben , és 'semlyében . meg-lehet sütni, a' fajiba belé hinteni , levesbe és más ételekbe fózni, és pálinkában vele élni. Lásd Táb. 3. Fig. 26. A' fzékfüvekből czitzfarkufüvekből, és a* sárga-kökörtsből egésséges thea lefz. Hát még!, melly fok leveleket gyökereket és virágokat fzednek öfzve orvosságnak a' réten a' patikáriusoknak! Mind ezeket a' füveket és virágokat, mikor a' többi fü-is elég nagy és érett, nagy késsel, meílyet kafzának hívnak, levágják, és megfzáraztják, és ofztán fzénának nevezik. Mikor pedig a' füvet másodfzor lekafzálják , nevezik azt íárjúnak. Mind a' fzéna, mind a' farjú igen jó takarmány a' lovaknak, ökröknek, és juhoknak. Itt ezen a' fzántóföldön nő feítőfű, melly KékfeftöfÜnek SBaíí) hivattatik, és kék fzínre feítenek véle. Ollyan hirtelen nő ez a' fü, hogy egy nyáron három» fzor• Nikót János Frantzia követ Lisbonában tette a* dohányt leg elöfzör Európában esmeretessé i<>Co-di\ efztendöben, 's ettől az idötöl fogva , a' dohány Deákul neveztetik: Herba Nicotiana.