Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

II. Állatok - Országa - 5. Az Ámfibiumokról

Az Awfibhimokröl. 2Ó3 ? A Hoáos-kígyő Q3rtlíenfcí)íattge igen nagy kígyó; gyakorta kilentz fing hofzfzúságu, és egy fertály vaitagságu , 's igen mérges. Tsak tsupán napkeleti Indiában lakik, 's azért nevezteti* Hódos-kígyónak , mert a' hatan ollyan forma jegye vagyon mint a' hold. Azt a' kígyót, meiiyet az Indiabeliek többnyire mindnyájan imádnak mind a' két Indiában , hívják, Bálvány-kígyónak $^Otíéfd)íamje vagy Óriás-kígyónak. Ez egy egéfz őzet el-tud nyelni, és a' leg erőssebb orofzlánt, ökröt, vagy tigrift-is meg-tudja nyomni, 's ez a' leg nagyobb kígyó a' világon , de nem mérges. Tíz, 15 fing hofzfzuságu , és gyakran vaftagabb egy embernél. Némelly Indiabéliek igen nagyon ízerétik ezt a kígyót, mert a'sáskákat, békákat, fyíkokat, és apró kígyókat elpufztítja, és imádják otet, 's igen nagy véteknek tartják megölni; azért mindenkor keményen megbüntetik azt, a'ki illyet öl-meg. Más Indiabeliek ellenben , nem tsak az hogy nem tifzteíik, hanem megfogják, levágják és megefzik, 's eladják azoknak fzép bőreiket. Lásd Táb. 12. Fig. 45. A Zúzós-kígyó ^rud):"á)íattge majd mindenfelé lakik Európában , és nem mérges. A' Zúzós kígyó nevet onnan vette , mivel hamar törik vagy zúzik, és darabokra vagdalni igen könnyű. * A' * Kígyók, fernentes. — Tsorgö-kígyó, crotalus horridus. —* Vipera-kígyó, coluber vipera. —• Cruös-