Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

II. Állatok - Országa - 5. Az Ámfibiumokról

Az Amfibiumokrbi. fzerittetik, vagy attól hogy hántják. Sokfzor az aluvó embernek a' hasán végig tsúfz, és nem bántja. A' kígyó mérge a' leg vefzedelmesebb méreg a' világon. De tsak* a' Pebberi ártalmas, belől pedig a' gyomorban femmi kárt nem tefz. K mérges kígyókat ineg-lehet enni, úgy hogy az ember azoktól meg nem betegfzík; és az ollyan vizet meg-lehet innya kár nélkül, a' mellyben kígyók voltak, és a'meílyben mérgeket bele botsátották. Ellenben a' marások halálos. A' Tsörgő-kígyónak két mozgó, üres fogai vágynák a' fzájában, e's azok alatt egy méreggel telly es zatskója. Mihelyt már megharap egy embert vagy egy bárányt, ezeken az üres fog kon által annyi méreg megyen-bé a' febbe, hogy annak öt minuta alatt meg kell halni, és elvefzni. Valami ijjefztő és félelmet okozó erő vagyon a

1 Tsörgő-kígyónak tekintetében. A' maci rakat, egereket, mókusokat, és matskákat, af mellyek leg kedvesebb eledelei, így tudja mint egv megbabonázni, és megfogni: Elnyújtja magát hofzfzára, a* mint mondják, a' földön, a* ff jet feltartja, fzáját eítátja , tsörög, és azt a' izegény állatotskát, a' mellyet elfzeretne nyelni, nézi keményen egy végiében. Ekkor ofztán az az állat kezd nyughatatlankodni, és nyögni, elakarna menni , de nem tud , ugrál egyik ágról, egyik helyről a'másikra, és egyfzer'smind mindég közelebb közelebb megyen a

1 kígyóhoz; és végre a" fzájába-is bele megyen. Ha pedig a' kígyó az állatot többé nem nézi, úgy megfzabadult, és el tud menni; A