Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

II. Állatok - Országa - 4. A Halakról

264 . Allatok Orfzága. A Féljzeg-úfzó, ©cíícnfd&wímrn«: egy fzéles e's egéfzfzen lapos hal, melly fellyíil fzürke e's sárga pettegetett, alol pedig fehér; e's tsak ez az egy állat az a' világon, mellynek mind a' ke'tfzeme egy oldalról van a' fején egy más mellett, és nem egyenesen a' hafa lapján hanem félízeg v. oldalaslag úfzik. A' két óra lyuka-is oldalrol esik. A' Félfzegúfzók tehát minde'g oldalaslag úfznak, vagy jobbra vagy balra, ahoz ke'peft a' merről a' fzemeik vágynák; mert némellyeknek jobb, másoknak balfelol vágynák a' fzemeik. —Vágynák kitsiny, és nagy félfzeg-úfzók. A'leg kissebbek leg alább egy fertály hofzfzak; a'leg nagyobbak pedig akkorák mint egy borjú. Egy réi'ze a' folyóvizekben , más a' tengerekben tartózkodik. Meg-lehet őket enni, mivel meglehetős ízek van. — A' Platajtz Opíatteté) is a' Félfzegúfzókhoz tartozik még, 's mások ezenkívül. A Fiirtfoguhal ^Itppeitftfcf) egyedül tsak az Amerikai és napkeletiindiai vizekben a' kőfziklák körül tartózkodik; mindenféle fzép fzínei vágynák , és a' fzája előre hofzfzasan kinyúlik az óra mentében. Húfz félénél több fajai vágynák, mellyek igen különösen vágynák alkotva. Némellyeknek a' fzájokon vágynák tövisseik, másoknak a'fzemeiken, másoknak az ajakaikon. Tsak két fajáról fzóllok, a

1 hegyes-óru Fürtfogúrol, és a' tovises-fejüről. A' hegyes-óru Furtfogu, (Oíttfíeífifcf)) azért neveztetik hegyes órúnak, mert hofzfzú tsontos madár formájú óra van, 's azon egy likatska. A' víz felett repdeső bogarakból fzokott élni;