Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

II. Állatok - Országa - 4. A Halakról

A' Halakról 239 A' Tövise s-t ajzák , (©tadxípfdO ho íz Pz fika s gömbölyűk, és majd fzínte akkorák mint egy sül. Lásd Táb. 12. 51. A' Lapta-tafzák ($UCieÍfffd)) tsak nem egéfz* fzen olly gömböjegek mint a' lapta, és akkora formák mint egy jókora fclfútt hó jag. Lásd Táb. 12. Fig. 48="" A Szarvas-halaknak ^OHtfifcf) lapos Fejek van, mindenik állókban nyoítz fogok, a' mejjfzárnyokori fellyül valami nyitva lévő hasadékban hofzfzu léleklyukaik, és per* gamen forma, héjjas bőrök. Nyóltz fajjai vágynák a' fzarvas-halaknak, mellyek mind azokról, a' fejekből fzarvfor man Kiu Hó efzközökről neveztetnek, és az Afrika, és Amerika között lévő nagy tengerben laknak. A' Fintor (Sttafenrumpfcr) egy a

1 leg nevezetesebb fzarvas halak közül. Ez, az órát éí felső ajakát ügy fel-tudja húzni, vagy fintorítani , hogy a

1 fogait a' felső állában egéfzfzen meg-lehet látni. Az első hátfzárnya fugáros * mint a

1 fzaru ollyan formán állA Tó-halak, ftatelftftö holzfzü vékony állatötskák , mellyek a' napke* leti-éfzaki-és közép-tengerekben laknak, 's nagyobb réfzént eleven fiakat hoznak a' világra. Nem fzokták megenni. A' Téngerltö-hal (\9?cernüM) fél fing, vagy leg fellyebb három fertály hofzfzúságú, ésa'íg Van egy ujjnyi vaítag. Ä' Lovatska-tö hal egy igen gyönyörű kisujnyi álíatotska, melly elevenen egéfzfzen egyenes; de ha kívül van a' v.zei, és