Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

II. Állatok - Országa - 3. A Bogarakról

A Bogarakról. 1 <3Q a' bokrokba tefz kárt. Hat igen ízorös lábai vagynak, meilyek közzül az egyik pár mindenkor'

hofzfzabb a' másiknál. Annak az igen igen fzép zöld e's fényes Aranybogárnak @£>lí>f<tfcr femmi bizonyos ideje nintsen , hogy mikor jőeiö a' földből , adva.s fákból, e's hangyabojokból, a' hol a'kukattza, melly rodhadt fákkal és hang y j .Oj as okkal fzokott éíni, tartózkodik. Közel akkora ez, mintegy májusi-tserebogár, és leg inkább a' bodzavirágon, nárczissusokon , liliomokon, és ró'sákon mulatozik. — Lásd Tab. 7- F'g 33Gyümöltsel és áztatott kenyérrel el-lehet az aranybogarat két három eíztendeig-is tartani. Ah be derék." Hát a' májusi-tserebogarakat?. Azokat nem. — Be kár hogy ti a' májusi-tserebogarakat annyira ízeretitek! Hifzem az aranybogarak fokkal fzebbek? Úgy van; de azok nem futnak és repülnek oily könnyen mint a'májusi-tserebogarak, mellyeknek ha egy kitsit énekelünk, mindjárt'elrepülnek , mi utánnok futunk, 's úgy muiatjuk velek mi magunkat. Az aranybogarak pedig nem futnak, fem nem repülnek , ha tsiklandozzuk-is, és énekelünk-is ő ne'kiek; sót ha tsak a' lábokhoz érünk-is, és megakarjuk kötni, mindjárt öfzvehuzzák fejeket és lábaikat, és döglöttnek tettetik magokat. Láttatok e

1 már elevenen Kornisbogarat, 9ía^S?rn!dfeC vagy fzarvorrubogárat-is? Nem; fe elevent fe döglöttet, sőt fedettet fe. Nó nézzétek-meg hát azt