Természetihistoria a' gyermekeknek / mellyet Raff György Kristián göttingai tanító után [...] kiadott és kinyomtattatott Fábián Jósef. Veszprémben, Számmer Mihály, 1799. / Sz.Zs. 1468

II. Állatok - Országa - 2. A Férgekről

Ä Férgekről 93 És illyen férgek azok édes Fiaim a' mellyekről ti -fzóltok. — Ezeket hívják Földi-gelefztáknak. Üfcgettnmrm Ezek apró karikátskákkal körül vágynák vétetve, kinyújthatják magokat, és ismét öfzvevonhatják, és éjtfzaka vagy nappal-is mikor esső esik vagy a' föld nedves 's a' nap rájok nem süt, a? telteknek első réfzével, sőt egéfzen-is, máfznak-ki a' földből, és kerék lyukakat tsinálnak, mellyekben reggel mindenfelé lehet látni őket. A' főidet tehát lyukatsössá te'Pzik, hogy azt az esső által járhassa. És úgy látfzik, hogy tsak ezt az egyetlenegy haíznát vefzfzük ezeknek a' férgeknek. A' horgáfzok mindazáltal azt a' haíznát véfzík* hogy azzal tsalják a' horogra a'halakat; a' vakandokoknak pedig, sülöknek, gyíkoknak, tyúkoknak, hollóknak, varjaknak és más madaraknak fzolgúlnak eledelekre. Ellenben a' kertekben igen fok károkat téfznek a' veteményeknek gyökereikbe , és a' gyenge plántákat egéfzfzen-is lehúzzák a' földbe, 's megefzik. Felette igen hamar fzaporodnak, és megnem döglenek ha fzínte kétfelé vágja-is az ember őket, vagy több darabokra elmetéli; sőt inkább mindenik darabból ismét ujj féreg léfzen. De ha kiveti az ember a' világosságra, 's kivált ha a' nap rájok süthet, megdöglenek. A' vakandokok leg nagyobb ellenségeik, és minderen ten SBiírmccn te* fúffen unó föíjigen Stefid* fdte 161. Ejusdemque Hiftoriam Veriniuin terreicrium p, 25.