Pfeifer Ferdinánd: Falkavadászatok és az akadályverseny-sport / Budapest, Pfeifer, 1922. / Sz.Zs. 1618

A falkavadászatok története Magyarországon és a jelenlegi falkák

22 1862-ben megalakult a „Pesti kopó-vadász társulat". Falkanagyok: Almássy Dénes gróf és Beniczky Ferenc úr voltak. Falkár az előbb említett Hesp Róbert. A falka pedig az akkor feloszlott csákói falkavadász társaságtól átvett nyúl-kopókból állott. A kennel Fófchon volt, amelyet Károlyi István gróf szívességből átengedett. A season tartott november 1-től február közepéig. Egy év múlva már róka-kopói is voltak a társaságnak és ekkor felváltva nyúl utáni kopókkal és ró'ka-kopókkal vadásztak. Később már csak rókakopókkal vadásztak. Szapáry Iván gróf, a híres versenylovas, passzionátus követője volt e falkának. A társaság 1866-ban feloszlott. Pest környékén ekkor egy 5 éves szünet állott be. Ezen idő alatt sokan azok közül, kik eddig itt vadásztak, most lementek a Székesfehérvárhoz közel lévő lepsényi, vagy más néven agárdi falkával vadászni. 1872-ben megalakult a mai nap is fennálló Budapesti róka falkavadász társaság. Falkanagy: Esterházy Miklós gróf. Falkár: H. Carter, majd Squires, kit azután ismét mások váltottak fiel. Esterházy Miklós gróf falkanagy a falkát maga nem vadászta, azt mindig professzionátus falkárok vadászták. A kennel KáposztásMegyeren volt, az első évben a Megyeri-úton, azután pedig az ottani Baross-utca végén, hol állandóan megmaradt. Róka-kopókkal, szarvas-kopókkal és nyúlkopókkal vadásztak, felváltva október végétől február elejéig, mikor azután a szarvas-kopó falka egyidőben a morvaországi Gödingbe vitetett és ott vadászott április elejéig, természetesen amennyiben a fagy engedte. Ezután a falka pihenőre a falkanagy birtokára, Tatára került és ősszel a Tatán megtartott próbavadászatok (cub-hunting) után ismét feljött Káposztás-