Pfeifer Ferdinánd: Falkavadászatok és az akadályverseny-sport / Budapest, Pfeifer, 1922. / Sz.Zs. 1618

Az akadályversenys-sport története Magyarországon

106* 1827-ben Széchenyi István gróf kezdeményezésére megalakult Pesten a lóversenypálya a Soroksári-út és az Üllői-út között lévő gyepen, a Rákos mezeje szélén. De még akkor itt is csak síkversenyek voltak. Az első gátverseny ezen a pesti pályán volt, még pedig 1838. június 7-én, megnyerte Kún József úr „Allegretto" nevű lova, lovagolta Low. Ezt a díjat Sándor Móric gróf alapította (a Sándor M. gróf által adományozott díj ugyan már régebbi, de e dátumig síkverseny volt). Sándor Móric gróf ezidőben igen ismeretes volt az ő furcsaságairól, erőltetett lovasbravúrjairól és nagy ugratásairól, melyeket ő még kint Angliában is művelt, midőn az ottani falkákkal lovagolt, mint ahogyan azt az akkori híres angol akadálylovas: Dick Christian elmondja a „The Druid" által írt „Post and Paddock" című könyvben. Ezen első gátversenyt, mint ahogyan azt akkor nevezték „ugrató" versenyt, követte egynéhány más is, de nagyon gyéren. Többnyire hosszabb távra, mint ma szokás. Hogy azonban ezen „Ugrató" versenyek gátversenyek voltak, nem pedig akadályversenyek, arról tanúskodnak a propositiok, melyek csak meghatározott számú sövénygátakról rendelkeznek, szintúgy bizonyságul szolgál erre nézve a „Gyepkönyvek"-ben előforduló „Némely tudnivalók és kívánságok" című rovat, melyekben a következő sorok olvashatók: „Az akadály-lovaglás (steeple-ohase) behozása sem volna haszon nélkül. A versenyek ezen neme minden akadályon keresztül" stb. E rovat a Gyepkönyvekben még az 1850-es években is tartalmazza ezen kívánni valót. Az úgynevezett „Vadász versenyek", melyekkel előbb és későbben is találkozunk a leírásokban, mind síkversenyek voltak, vadászlovak számára.