Nagy-Ölvedy Károly: A fácántenyésztés / Pest, Khór és Wein, 1869. / Sz.Zs. 1499

4. §. A fácántenyészdékről - Helyiség a vadfácánok részére

- 34 — pítani akarunk már ilyen fák természettől vannak úgy igen előnyös, ha jól megnyessük, hogy ez által sürübekké tegyük. 2. Takarmánynak is kell mellette lenni, mert a fácánok igen örömest költenek mezőkön, s különféle élelmet is mint rovarokat, legyeket, hangyatojásokat füveket és fűmagvakat találnak azokon. 3. Sohasem szabad hiányozni a fácánok élelmének, s szántóföldeknek is kell közelben lenni. Részben öszivetésben költenek, s a fiatal fácánokkal főleg örömest becsapnak a szántóföldekre, hol elégséges tápszert találnak, szorgalmasan s mohón keresik föl aratás után a kihullott gabna szemeket. 4. A fácánok igen örömest tartózkodnak a patak partjain s mocsáros helyeken, magától értetik, hog} számukra olyan erdőségek szemelendők ki, melyekben kis patakok és náddal s más mocsári növényekkel benőtt lápok vannak. 5. Ha sik tájékon kellene fácánkertet felállítani, akkor e célra a magaslatok dél és keleti, és nem az éjszaki részét kell kiszemelnünk. De mindig előnyösebb a fácán kerteket lapos helyeken felállítani, miután a fácánok egy részről nem szeretik a hegyes vidéket, más részről ily vidéken folytonosan kivannak téve a rókák és más ragadozó állatoknak. 6. Hogy a fácánokat a ragadozó állatoktól még