Nagy-Ölvedy Károly: A fácántenyésztés / Pest, Khór és Wein, 1869. / Sz.Zs. 1499

3. §. A fácánok különböző fajai

- 26 — megengedhetjük, hogy természetesebb, e madarat inkább a fácánok mint a pulykák közé számítani. Ezen madarat némelyek szarvas fácánnak nevezik, mert fején valóban két kék, hengerded, elől tompított, s előre irányzott szarvak mutatkoznak, épen olyan állománybóli milyen nyakának kérges husa. Hián}

7zik ugjan szeme körül a szép vörös szín. de az egész tér nem rendes tollakkal, hanem csak fekete szőrökkel van beborítva. Ezen tér s az alsócsőr kezdete alatt eláll egy száraz bőrből való nyakravaló féle, mely a torok s a nyak felső részefölött lefelé függ és lebeg. Ezen nyakfodor középen fekete színű, néhány egyszínű szőrrel beborítva, majd laposabban, majd pedig mélyebben ráncolva, úgy látszik, hogy kinyujthatósággal bir, s hihető, hogy tetszése szerint a madár kiterjesztheti és összehúzhatja. Ezen bőr oldalrészei kékszinüek , néhány narancsszínű folttal, kifelé egészen meztelen, ellenben belfölületén, mely a nyakhoz fekszik épen olyan kis fekete tollakkal van befödve, mint a nyak. Feje teteje vörös, testének előrésze vörhenyes, hátsó része inkább barnába megy át. Egész testén farkát és szárnyait sem véve ki,