Nagy-Ölvedy Károly: A fácántenyésztés / Pest, Khór és Wein, 1869. / Sz.Zs. 1499

2. §. Fácánvadászat különböző ágai

- 15 — nokat, nehogy szárnyra keljenek, mert ez által a célt eltévesztenők. Ismerek vadászokat, kik a zabföldet, melyben fácánok tanyáznak reggel egészen körülhálózzák és csak este néznek utána. Ez nagy hiba, mert ez által sok tyúk elvesz, melyeket legalább is bárom vagy négy éves korukig a mennyire lehet kimélni kell. A fácán, kakasok, úgymint tyúkok egészen a dühöngésig vadakká lesznek, hogy szabadságuktól megfosztatnak. Ha magukat a hálóban fogva érzik úgy addig tépik, szaggatják magukat, s dühösködnek, mig magukat vagy megfojtják, vagy kimerülés által elvesznek. A legokosabb és leghasznosabb a gabna földeken fekvő fácánokat hajtani, és mihelyt a halómozgásából észrevettük hogy fogva vannak, azonnal ki kell őket szabadítani, a jércéket szabadon ereszteni az idősbeket valamint a tyúkokat is megtépni. 4. A húzókálóvali fogás szintén gyakorlatban van. A húzóháló melylyel fácánok fogatnak közönségesen 30 rőf széles és 20 rőf bosszú, jó erős szürke fonalból tükrösen, és úgy van kötve, hogy a csomóknak távolsága az egyes szemeken 1

1/

5S hüvelyket tesz, elöl 36 rőf hosszú s tollszár vastag spagát van keresztül húzva rajta, s a háló reákötve, de mindkét oldalon a háló megfogására és össze-