Mika Károly: A vizsla parforce-idomítása. Oswald és Wörz nyomán / Budapest, Athenaeum, 1894. / Sz.Zs. 1682

II. A nevelés - 3. A nevelés

hivásra nem a kellemes érzetéből keletkező önkéntes engedelmesség jön létre, hanem a kellemetlen érzetből keletkező menekülési vágy, mely a többi képzeteket egészen háttérbe szoritja. Miután az ebnél ilyen esetben morális tényezőkre, melyekkel a menekülési vágyat ellensúlyozhatnék, nem reflektálhatunk (ez áll sok esetben az emberekre is) : olyan kényszereszközökről kell gondoskodnunk, melyek intensivebb hatásuknál fogva az állatban azon képzetet keltik föl, hogy a hivő parancs elöl menekülni nem lehet, s ezt csakis a parforce-idomitással lehet elérni 1. 75. 1. Ha már a szobában nehézségekkel jár a fiatal ebet feltétlen appell-re szoktatni, mennyivel nagyobb türelem, meggondolás és következetesség szükséges a szabadban, hol a menekülésre még több alkalma van. Itt a hasaltatás az egyedüli mód, melynek segítségével a menekülni akaró bűnöst hatalmunkha keríthetjük. g. Vezetés póráz nélkül. A fiatal ebet minél előbb meg kell szoktatnunk arra, hogy, ha vele a szabadban járunk, engedély nélkül mellölünk ne távozzék. Ezen követelmények természetes előfeltétele, hogy a vizsla engedelmes és pórázon jól vezethető legyen; daczára ennek hosszas gyakorlatra van szükség, míg a fiatal vizsla megszokja hogy póráz nélkül is folytonosan gazdája lábánál maradjon. Legczélszerübb ezen gyakorlatot is négy fal között kezdeni. Itt nem zavar semmi és senki s nem vagyunk előre nem látható körülmények által zavarva. Kezdetben az ebet zsinóron ide-oda vezetjük s az első pihenő alkalmával a pórázt nyaka körül csavarjuk, mialatt folyton beszélünk hozzá, hogy figyelmét a póráztól elvonjuk. Az eb azt fogja hinni, hogy a zsinór 52