Mika Károly: A vizsla parforce-idomítása. Oswald és Wörz nyomán / Budapest, Athenaeum, 1894. / Sz.Zs. 1682

II. A nevelés - 3. A nevelés

nyáron hetenkint is füröszthetjük. Ha az eb teljesen egészséges, nem szabad füröszteni, csakis orvosi rendeletre. A túlságos gyakori fürösztés azért sem tanácsos, mert ettől az eb szőre durva, merev és törékeny lesz. 3. Nevelés. i. Szobatisztaság. A legkellemetlenebb és legfáradságosabb munkák egyike, a fiatal vizslát szobatisztaságra szoktatni. Egyes ebek úgyszólván maguktól, a nélkül, hogy vesződnénk velők, megtanulják; másokkal csak hónapokig tartó boszusággal és vesződséggel érünk czélhoz. A fiatal ebet tartsuk folytonosan szemmel, s ha látjuk, hogy a piszkitáshoz előkészületeket tesz, mit a szaglálódásról stb. mindig észre lehet venni, rögtön ajtót nyitunk vagy nyittatunk és »pfuj!« vagy »takarodj ki!« parancscsal, miközben tenyerünket összecsapjuk, kikergetjük és ha kiment, kint megdicsérjük. Azon esetben, ha már nem voltunk képesek a bajt meggátolni, csípjük nyakon a fiatal bűnöst, vigyük a tett színhelyére nyomjuk orrát a piszokhoz közel a földre, legyintsünk reá egy vékony vesszővel egy párszor, a nélkül hogy erősen megvernők és vigyük ki a szobából. Keményen fenyíteni azért sem tanácsos, mert ezzel a fiatal állatot elvadítjuk és félénkké teszszük. Legjobb, ha minden 2—3 órában kieresztjük s addig maradunk vele a szabadban, mig szükségét elvégezte. Etetés vagy alvás után, mikor felébred, soha el ne mulasszuk azonnal kivezetni. Ha a leirt módon következetesen járunk el, a fiatal vizsla rövid idő alatt megszokja magától az ajtóhoz szaladni, különösen ha 43