Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467

Vizsla tanitás mezőn

08 gálást meg nem engedni, mert azáltal nem csak időelőtt kifárad na, hanem önkényes száguldozáshoz, és akaralossághoz szoknék, sőt haza menve is ügyelni kell ezekre, hogy ez által az engedelmességben gyakorlódjék ; Ezen nevezetes szabálly ellen sok tapasztalatlan vadászok hibáznak, minthogy jótékonyságát át nem látják. Feltéve kogy az ifjú vizsla az előoskolában a' jó keresést meg szokta, különösen arra kell ügyelni, hogy elején soha távolabb mint 50—40 lépésnyire ne keressen, ha távolabb menne, töstént vissza szollitjuk, ha igen sebessen keres: Lassan! réá kiáltunk; ha ezen szóra: vissza! nem enged, vagy a' Lassan'ra tüzét nem mérsékli , kötélre vesszük , 's egy fertály óráig vezetjük , ha pedig másodszor is szót nem fogadna, egy vagy két korbács ütéssel büntetjük; ha a' keresésben igen lágy szóval 's füttyel biztatjuk; ha javul, szépet teszünk nékie. Ok nélkül, *s mikor jól keres sem beszéddel, sem füttyel háborgatni nem kell , mert az igen sok beszéd, és igazgatás által megszokja arra nem hajtani, különösen, mikor fogoly nyomot kisér, hanemha igen sebess lenne, mit engedni telyes-