Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467

Az Elő oskola

55 milly későre is elhagyná hellyét töstént oda vissza kell vinni, és egy gyenge korbács ütéssel büntetni; Későbbre mind tovább tovább kell menni, néha meg kerülni , sőt egésszen el távozni hosszasabb ideig is, mi alatt nékie mozdulnia telyességgel nem szabad mig nem szó, vagy fütty által el nem szólliljuk. Midőn a' kutya ezen leczkét jól megértette, nem szükség többé valamit elejében tenni a' főidre, hanem csak azt mondjuk nékie: itt maradsz! Ezen gyakorlás minden jó kutyánál elkerülhetetlen; különösen midőn vadréczékre, galambokra , vagy akármi vadra olálkodunk , lesben, vagy hajtó vadászaton, hol kerülni akarjuk hogy sem a' vad a

? kutyának, sem amaz ennek szemében ne tűnjék, 's idő előtt figyelmet ébresszen; Anyira kell pedig a' kutyát ezen leczkében gyakorolni , hogy ez akár hói és mikor egy cáupa intésre is hátra , 's mozdulatlan ülve vagy fekve maradjon , mig lövés esett vagy gazdája által el nem szollittatik. Ezen tulajdon nem csak a' vadászaton hanem a' háznál is nagyon szükséges, mert nem minden-hova vihetjük magunka1,'s illykor nagyon jó ha a'kutya vissza tértünkig az ajtónál vár, hova rendeltük volt, 's hol néha órákig kell várnia