Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467

Az Elő oskola

42 Tiszta hangos szóval kell véle beszéllni, de nem lármázva 's zúgolodva ; fő dolog mindenek előtt a* kutyával akaratunkot megértetni tudni, maga idején büntetni, maga idején dicsérni; itt szoktak leginkább a

? tanitók hajólörést szenvedni; szükségesképpen ítélő tehetség kívántatik annak megkülömböztetésére : vallyon a' kutya vakmerőségből tagadja meg az engedelmességet, vagy azért hogy Ura kívánságát nem érti? Csak akkor lehet büntetést használni, ha azt a' mit már megtett és tud, többé tenni nem akarná, 's ezen büntetésnek mindég a' kutya természetéhezalkalmazottnak kell lenni; a' tanításnál kivétel nélkül ugyan azon szókkal és kitételekkel kell élni, hogy azokat a'nevendék magának megjegyezhesse; Mihelyt valamit jól tészen meg kell simogatni, 's nyájason dicsérni, és ha a' feladást jól végezte lehet néha egy darabka kenyeret vagy húst adni nékie. Ha a' kutya tiz hónapos — előbb soha — leczke \ alá vesszük; ez alatt alkalmasint meg lehet esmérni természetét, 's legjobb ha a' kutya eleven tüzes, játékos, 's mikor jártatni visszük minden madár után szalad, vagy talán már áll is; az illyen kutyának tanításához bátran foghatunk, és meg nem csalódunk; ha ifjabb korában kezdenek játékkal