Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467
A fegyver
17 / Erre nézve a' csők mint fennebb le íratott szorgalmatoson megtakarittatnak, azután olaj és hamu nélkül egyforma széntüzen addig hevittetnek mignem szép világos kék színt vallottak, melly alatt mind két felől agyaggal légyenek bedugva , és papirossal tömötten befojtva egy végtől a' másig , miáltal elkerűltetik azon vékony aczél hártya , melly kemény tűzben a' vasat beszokta vonni, és csupán frisselés által elhárítható. Ha a' kivánt kék szín egy formálag tüntki a' csőkön, ezeket lassan lassan kihűlni engedjük ; azután őrizkedve, hogy csupa kézzel hozzájok ne-érjünk, — mert ez által a' megérintett hellyeken foltosok lennének— új tiszta lenruhával le törülget jük, és egy e' végre készített, keskeny fa vagy cserép váluban, mellyet egy kupa tiszta kút vízből, és egy lat gálicz olajból készült egyveleggel megtöltöttünk, tisztán be-fekteljük, sinor vonalával feldűl, és gondosan vigyázunk arra, hogy csak addig légyenek benne, mig a drót tiszta ezüst fejéren, a' drót közt lévő hézagok pedig egész feketén tűnnek elő, mire öl, legfellyebb tiz peiGz kívántatik , ha pedig a' páczban ezen fellyűl maradnának, az égető páczlé az egész csőket először foltosokká, azután tiszta fejérekké változtatná; melly esetben 9 Könyvtára ^ Muz«um _
