Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467

Kutya nyavallyák. Orvoslás

115 Az ebdübnek két neme van: Lázas forró, és csendes düh, következéseire nézve egyaránt szomorú, mert nemcsak marás, hanem nyál által is közöltethetik, különösen ha ez izzadt testhez ért, és töstént tiszta vagy eczetes vízzel le nem mosatott, emberrel úgy mint bár mi állattal. Közönségesen kilencz nap múltával szokott ki ütni; néha előbb néha későbbre Í9>. Mi előtt a' kór fo pontját el érné, a' beteg ki tiinőleg szomorú, ét vágya nincs, álmából gyakran felriad, szokatlanúl félénk, kancsal nézésű, órra meleg , ugatása rekedt vagy kimarad, urát számba nem veszi, 's. t. e. A' forró dühét ezeken kivűl csalfaság, legyek után kapdosás, boszús fogcsattogtatás ura, vagy állatok felé, nyugtalanság, meredt ostoba nézés, nyál folyás, ki függő szuraz nyelv, víziszony, jelelik ki. Azon kutyát melly ezen jelek közül többeket árul el, vagy bizonyosan tudjuk, hogy dühös eb által sértetett meg, legjobban tesszük ha legott agyon lőjjük, mert a'legbecsesebb kutya élete sem jöhet ott tekintelben, hol magunkét, vagy másét lehet illy borzasztó veszélytől félteni, 8 * A