Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467

Kutya nyavallyák. Orvoslás

115 Az ebdübnek két neme van: Lázas forró, és csendes düh, következéseire nézve egy­aránt szomorú, mert nemcsak marás, hanem nyál által is közöltethetik, különösen ha ez izzadt testhez ért, és töstént tiszta vagy e­czetes vízzel le nem mosatott, emberrel úgy mint bár mi állattal. Közönségesen kilencz nap múltával szokott ki ütni; néha előbb néha későbbre Í9>. Mi előtt a' kór fo pontját el érné, a' beteg ki tiinőleg szomorú, ét vágya nincs, álmából gyakran felriad, szokatlanúl félénk, kancsal nézésű, órra meleg , ugatása rekedt vagy kimarad, urát számba nem ve­szi, 's. t. e. A' forró dühét ezeken kivűl csal­faság, legyek után kapdosás, boszús fogcsat­togtatás ura, vagy állatok felé, nyugtalanság, meredt ostoba nézés, nyál folyás, ki függő szuraz nyelv, víziszony, jelelik ki. Azon kutyát melly ezen jelek közül többe­ket árul el, vagy bizonyosan tudjuk, hogy dü­hös eb által sértetett meg, legjobban tesszük ha legott agyon lőjjük, mert a'legbecsesebb kutya élete sem jöhet ott tekintelben, hol magunkét, vagy másét lehet illy borzasztó veszélytől félteni, 8 * A

Next

/
Thumbnails
Contents