Magyari Szász Ferenc: A gyakorlott vadász, vagy ismértető a vadászat körében. Nagyszeben, 1842. / Sz.Zs. 1467

A kopó

Q5 mmmtmmmmm^mmm^mmmW nyúlnak beleit nem árt néha néha az érette fáradott kopónak jutalomul adni, — csak nem, ha ez igen elvan fáradva —, ezáltal több kedvet, 's nagyobb tüzet kap a" vadászat iránt. Némelly kopó hamarább, más későbbre válik ki, de ha gyakorlásban volt, harmadik esztendejében tökéletességet el érte , 's ha ekkor még nem jó — kár néki az étel ; De meg kell jegyezni hogy újságon vagy ha déli szél fúj nehezebben talál , 's hamar veszt a' legjobb kopó isTovábbá hogy ha jó kopót akarunk tartani minden héten legalább egyszer ki kell vinni hogy gyakorlásban maradjon , kiilomben ha sokáig hevert , egy , két vadászaton míg t. i. újra belé nem jön , kötelességének nem eléggé jól fog megfelelni. Ha télben olly erdőben akarunk vadászni hol farkast sej'ünk, mi előtt a' kopókat elbocsátnók egy két lövést kell tenni, kürtét fújni, vagy nagyokat kurjantani , mire a' vigj'ázó farkas közönségesen eltakarodik ; Ha ezen elő vigyázattal nem élünk igen könnyen elveszthetjük pedig