Lendl Adolf: Uti levelek két világrészből / Budapest, [s. n.], 1911. / Sz.Zs. 1551

Török históriák

44 ban, azt hiszem, becses tárgyként helyezték volna el. Régesrégi időből való; olyan, a milyeneket talán már egy évezreddel előbb használtak a népek. Otromba, nehéz szekér, minden vasszög nélkül. Két kereke három-három fadarabból van összeróva, egybeékelve és vele együtt forog a czombvastagságu faragatlan tengely. A járma évente letör egypár ökröt. Ezt azonban nem bánja a török, mert az ökörnek nincs itt értéke. Húsát nem eszik, bőrét nem használják és magától nő. Vannak ilyen szekerek másutt is, de egy fokkal tökéletesebbek ; ezeknek a kerekén már abroncs, sőt többnyire vasabroncs van. Ismét egy fokkal előbbre való az, a melynek a kereke külön forog és tengelye mozdíthatatlan. De láttam olyan szekeret is, melynek tengelye a szekér alatt forgatható, hogy a szekér kitérhessen az egyenes útból. Hasonló tökéletesedést lehet az ekéken látni. A legegyszerűbb ősi faekétől kezdve a vasalt kétszarvú ekéig több fokozatban válogathatok össze. Mindezek ősrégi török szerszámok. Csak nekik jók. A cserkeszek, tatárok, mohadzsirok (ruméliaiak) és örmények, a kik Kis-Ázsiában letelepednek, uj szerkezetű gazdasági eszközökkel dolgoznak. Az a néhány zsidó telepes falu pedig, a mi ezen a vidéken van, annyira jómódú már és modern haladottságu, hogy még orvost is tart, nemcsak tanítót és papot. A falusi török minderről nem is akar tudni. Ezért látni még egyes falvaikban ilyen régesrégi szekereket. Megvettem volna ezt az ali-hodzsai szekeret, de hogyan szállíttattam volna tovább? Meg is alkudtam érte, de szét kellett volna szedni és legalább hat lóra rakni, hogy a kéthárom napjárásnyira levő vasútig vitessem. Hát ott hagytam. * Rengeteg nagyok a műveletlen földterületek. A vasút mentén ugyan mindenütt telepítenek most cserkeszeket, örményeket és mohadzsirokat. Mesziről rá lehet ismerni ezeknek a falvaira; tisztábbak, rendesebbek, nagyobbak és háztetőik vörös cseréppel vannak fedve, nem pedig gazt termő agyaggal. Koniában hallottam, hogy Alpuköi vasúti állomás közelében, az egyik uj cserkesz faluban vannak magyar földművesek is. Érthető, hogy oda kirándultunk. Azonban nem magyarok, hanem románok vannak köztük, a kik megörültek, mikor anyanyelvükön megszólítottam őket. Hogyan kerültek ide és miért, azt nem tudják. Európából egyszerűen idehozták őket.