Lendl Adolf: Uti levelek két világrészből / Budapest, [s. n.], 1911. / Sz.Zs. 1551
Kis-Ázsia belsejében
24 donképen azonban szemlélgetik a vidéket és kiszorítják azt a kis franczia befolyást, a mi eddig itt érvényesült. Koniában egy hétig voltunk; ezalatt három német természetvizsgáló fordult meg ott és egy csomó kereskedelmi utazó. Természetesen ezeknek kedvéért szállót kellett építeni. A vasúttársaság olyan hotelt állított az állomása mellé, mely nálunk bármelyik vidéki városnak diszére válnék; huszonhat szobája modern berendezésű és minthogy szálló magában nem állhat, még vagy ötven modern egy-két emeletes házat építtetett, kisebb gépgyárat, raktárakat, melyekben naponta tiz karaván gyapjúját is elvállalják. Pedig ez nagyon sok. Egy teveháton hoznak két óriási zsákkal, a mi 3 — 4 métermázsát tesz; 8-10 teve egy-egy falu karavánja. A sok modern házban mind európaiak laknak, a kik a vasút szolgálatában állnak és közvetítik a forgalmat. Maga Konia, az ősrégi Iconium helyén, piszkos török város 45.000 munkakerülő lakossal, düledező mecsetekkel, melyek romjaikban a régi nagyságot hirdetik. Most már itt-ott európainak való házat is lehet a hanyatlott török városrészben látni. Magyar embert is találtunk itt egy idetelepedett vagyonos kereskedő személyében. Szállónk egyik pinczére is tudott magyarul és Pista néven mutatkozott be nekünk. Néhány évvel ezelőtt egy igen értelmes német katonatiszt járt ezen a vidéken, aki szintén bogarászott. A Koniától keletre fekvő nagy sósivatagot átvágta lóháton Eregli városáig. Hat napig utazott, a mig ideért. Falvakat fedezett föl, mikről maga a török kormány, de még a koniai váli sem tudott. Azt ajánlotta a vasúttársaságnak, hogy épitse ki koniai vonalát tovább, Eregliig. És ime, két év óta csakugyan külön vonalat létesítettek erre, melyet most össze fognak kötni a bagdadi vasúttal az Eufrát forrásvidékén át és az adanai tengerpart felé. így meghódítják maguknak Eregli vidékét is, mely eddig hihetetlen elhanyagoltságban nyomorgott. Hogy miképen dolgoznak itt a németek, hogy befolyásukat érvényesítsék, megvilágítja a következő példa. Ereglitől délre körülbelül harmincz kilométernyire a Taurusz-hegység egyik mély völgyében rejtetten fekszik egy kis török falu: Ivris. Hallotta ezt egyik vasúti mérnök — Hübner a neve hogy ennek a falunak határában magas sziklafalba vésett régi asszír kép látható. Előbb megnézte ő maga, azután százhúsz vasúti munkással járható utat építtetett odáig nyolcz nap alatt