Lendl Adolf: Uti levelek két világrészből / Budapest, [s. n.], 1911. / Sz.Zs. 1551

Ezski-Csehir

20 nagy kosárral nagyszemü édes cseresznyét küldött a szállónkba. Ő most a kis-ázsiai állatorvosok főnöke. Ha gyűjtő kirándulásainkon valamelyik falu közelében megtelepedtünk, hogy gyűjtött állatainkat rendbe szedjük, bogarainkat válogassuk, szárítgassuk, többnyire elénk jött és mellénk guggolt a gyepre a falu elüljárója, meg a zsandár és nézte egy ideig, hogy mi a mesterségünk. Azután - látva, hogy jó emberek vagyunk - vizet hozattak nekünk kőkorsókban, meg aludt tejet vagy hagymát. Tőlünk ételt nem fogadtak el. Lassankint egypár fiu is lopódzott mellénk ; némelyik nyugodtan kapargatta a fejét társaságunk közepén. A férfiaknak többnyire fémveretes, hosszupengéjü késük van az övükben. Szerettünk volna ilyen késeket, eredeti bicsakokat venni, mert azt hittük, hogy itten készülnek. Vagy tiz helyen megnéztem e késeket; Eszki-Csehirben veszik azokat, de valamennyi német gyárakból való. Különben silány minőségűek. Csak a tokjuk volt eredeti; fából készült, némelyik bőrből. Egy-egy ilyen késnek az ára két-három kecske. Csak egyetlenegy rendes falut láttunk. Uj házak, fehérre meszelt falak, ablakokkal, vörös cseréptető, melyen nem volt zabvetés. A régi faluból maradt mecset keskeny tornya a harminczkét házból való község közepén. Kara-Csehir a neve ennek, a mi fekete temetőt jelent. Több évvel azelőtt fekete halálban kipusztult az egész mohamedán lakossága és összedűltek a viskók. Azonban újból építette az idetelepített makedónok részére a házakat egy német vállalkozó, a Kaizár pénzén. A falu hegyoldalban fekszik; alatta a széles völgy, melynek mélyén patak folyik. Kerti művelésbe fogták a termékeny talajt, melyre a vizet ugy emelik nagy kerekekkel, mint nálunk a bolgárok; de nem lovakkal hajtják ott, maga a viz ereje forgatja a kereket. Ügyesen vezetik szerte az egész területen a magasba emelt vizet földből hányt csatornákban. Még sok parlagon heverő föld terül el a völgyekben és az alig használt legelők mérföldekre terjednek; pedig sok birkaés kecskenyáj van mindenfelé. Még sok falut építtethetne a Kaizár. A nép közül való értelmesebb emberek is tudnak róla és igy nevezik a német császárt. Dicsérik, mert Konstantinápolyban volt. S azért, mert a mióta a német vasút váltja be az egész vidékről odahozott gyapjút, azóta hat-hét piasztert (egy piaszter 18-19 fillér) kapnak okájáért (egy oka = körülbelül két kilogram); holott azelőtt az eszki-csehiri örmény, zsidó és görög kereskedők csak három piasztert fizettek nekik.