Lendl Adolf: Uti levelek két világrészből / Budapest, [s. n.], 1911. / Sz.Zs. 1551

Körültekintés Konstantinápolyban

6 a Boszporusz tengerszorosa volt egy ilyen, a birodalmak létét biztosító pont. Az a körülmény avattá azzá, hogy két sürün körüllakott tengert: a Fekete- és a Földközi-tengert kötötte össze egymással. Már 700 évvel Krisztus születése előtt nevezetes várat építettek oda a tengerszoros védelmére, a melynek neve Byzantion volt. Ebből fejlődött ki a későbbi világváros, Bizáncz. A keleti hatalomnak kulcsa s a keleti világforgalomnak központja volt ez a város ; természetes, hogy ennek elfoglalásáért folyton küzdöttek már a legrégibb nemzetek: a görögök, a perzsák, a rómaiak és makedónok, meg később a góthok; sőt Attila is megreszkettette, a mikor kapuit ostromolta. Minden évszázadban a legrettenetesebb pusztításoknak volt alávetve ez a város, mégis újból és újból emelkedett ki romjaiból az egymást követő hóditó nemzetek különböző kultúrájának fejlesztő hatása alatt. A kereszténység első évszázadaiban, a római birodalom hanyatlása után a világ legnagyobb és legvirágzóbb városa volt, melyben az ó-görög kulturának fénye ismét felkelni látszott. Constantinus császár nevéről akkor már Constantinopolisnak nevezték. Azonban szintén nem sokáig tartott ez az ujabb fénykora, mert Ázsiából, a Kelet felől hódítva terjeszkedtek körülötte a kevésbbé művelt népek; köztük különösen az arabok, a szeldsukok, mórok és törökök, kik azután végét is vetették a régi bizánczi dicsőségnek, ismét romba döntvén a nagy fővárost és birodalmát. Majd a keresztes hadjáratok rémes pusztításai vonultak el fölötte, míg végre a középkorban a világhódító velenczeiek foglalták el. Azonban ők sem birhaták sokáig; mert az óriás Kelet rengeteg népét egybegyüjtötte Mehemed vallása s ennek révén közülök az ozmán és más törökrokonságu népek egyesült erővel a világhatalomra jutottak. Legfőbb törekvésük most Konstantinápoly elfoglalása volt. Kis-Ázsiát elözönlötték s átkelvén a Boszporuszon „Allah" kezükre adta az akkor magas kulturában álló régi nagyvárost. II. Mehemed szultán 1453-ban bevonult diadalmas seregei élén Konstantinápolyba és három nap alatt óriás temetővé változtatta azért, hogy a helyén uj török várost alapítson, melynek most már Stambul volt a neve. Ezzel kirekesztett onnét minden nyugati és keresztény kulturát.