Lázár Kálmán (szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. / Sz.Zs. 1446

Xántus János: Egy vadászati kirándulás nyugati Mexikóban

96 a tengerből emelkednek ki legtöbb helyütt. A horgonytér déli pereme végre egy nagyszerű völgyben végződik, melyet egy közepén át kanyargó kis folyam képez. A horgony tér hosszában számos apró sziget létez, s számos a tengerből kiemelkedő sziklacsoport, melyekben megtörik a tengerzajlás, s köztök és a part közt biztos menhelyek vannak apró hajócskák menekvésére. Végre szellő kezdett lengedezni, vitorlánkat felvontuk, s büszkén szökdécselt canoénk lefelé. Egyszerre s egészen váratlanul egy hajót láttunk meg horgonyon, épen irányunkban, melyhez nem sokára el is jutottunk, s ugy találtuk, hogy Eagle nevü san franciscoi czethalász salup, Claxton kapitány vezénylete alatt, kit már azelőtt párszor láttam a mauravillói kikötőben. A találkozás a mennyire meglepő és váratlan, épen oly örömteljes volt. Megmásztam a salupot, s egy kellemes órát töltöttem rajta, kibeszélvén magamat kedvemre egy müveit emberrel, — mi a világ ily elhagyott f zögletében vajmi jól esik. A Curasawkat és Chachalaccákat a kapitánynak ajándékoztam, ki a váratlan pecsenyéknek nagyon megörült, régen nem látott már semmiféle friss hust, — s megígérte, hogy fel fog keresni vadásztanyámon, hacsak lehetséges. A nap folytán a szél folyton nőtt, s szinte öröm és élvezet volt látni, mily szépen — csaknem nyilsebességgel -— szelte a hullámokat canoenk; s a mint az éj sötét szárnyai kezdték a partokat burkolni, egy szigetke mögött a part mellett vonultunk tova, valamely ajánlkozó helyiséget kémlelve, a hol biztonságban tölthetnők az éjt. Végre ezen igen óhajtott helyiség felfedeztetett egy kis öblöcskében, melyben a viz tükörsima és nyugodt volt, s világosan lehetett hallani, a mint magas gránit övedzete körül egy hegyi patak nagy morajjal az öbölbe szakadt. A nap utósó pírja is oszladozott már, a mint canoenkat a partra vonszoltuk, s éji tanyára készülődni kezdtünk ; s ekkor nagy csudálkozással ugy találtuk, hogy ezen vidéken is emberek laknak, mert kutyaugatás kíséretében nemsokára megjelent köztünk három indus, két asszony, s három gyermek. Az utóbbiak azonban láttunkra megrémültek, s sirva visszafutottak kunyhóikba, hihetőleg én voltam az első fehér ember, a kit életükben láttak. Quez és Jesus e közben tüzet raktak, elkészítették a theát és tortillát*) s kinyujtóztunk a fehér homokra éji nyugalomra. A szúnyogok nagy megátalkodással kisérték meg az alvás lehetőségét gátolni, s egész *) Kukoricza prósza (málé.)