Lázár Kálmán (szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. / Sz.Zs. 1446

Havi naptár (12 rajzzal): A csillagos ég. Vadász-naptár. Ménes-naptár. Állatvilág. Erdőszeti naptár. - Augusztus

A CSILLAGOS ÉG. a> Az égbolt ismét kezdi visszanyerni régi fényét. A tejút ragyogóbb és szélesebb. Benne fénylenek jobbra Cassiópeja, Perseus és a fuvaros, balra a sas s a láthatár felé a nyilas. Délnyugot felöl vonulnak az állatkörnek esillagzati. Balra a baktól délkeleten felmerült a vízöntő, terjedelmes de gyöngén ragyogó csillagzat, mely egy kis fiu alakjában ábrázoltatik, ki egy korsóból kiönti a vizet. Görög rege ezt Deukalionnak mondja, ki Pyrrha nejével tul élte a nagy özönvizet. Más rege szerint ezen vízöntő G a n y m e d, ki az egyptomiak szerint a Nilforrásainak őrje vala, s szerintük azéil áradott meg a Nilus rendszerént akkor, mikor a nap a vizöntö jegyébe lépett. Az állatkörnek halai és a kos megjelennek ismét, — s északkeleten felmerülnek már«a Plejadok a bikában. Mélyen keleten felmerül a c z e t vagy is inkább a rozmár, mely a rege szerént Neptun által küldetett, hogy Cepheus leányát Andromedát elnyelje, — s ennek lovagja által megöletett. A czet terjedelmes csillagzat 3 másodrendű vezércsillag által kitüntetve — u. m. a torkán, farkán és hátán, és a M i r a n a k elnevezett csillag által. — Fölötte állanak A n d r o m e d a és Perseus. A nyugoíi mennybolton ragyognak Y e g a , Hercules, az északi korona és B o o t e s, tovább nyugot felé a kopók, a nagy medve és a sárkány. A nagy medve melle alatt egy kis csillagzat, a hiúz lebeg. Vadász-naptár. A szarvas, a nyári hőségben forrást, patakot keres, és sárban fetreng; csalógatója a rengeteg orgonájaként tölti be a völgyet, berket. A dámszarvas és az őz is teljesen kihizott mint a szarvas. A hó második felében