Lázár Kálmán (szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. / Sz.Zs. 1446

Havi naptár (12 rajzzal): A csillagos ég. Vadász-naptár. Ménes-naptár. Állatvilág. Erdőszeti naptár. - Július

A CSILLAGOS ÉG. A föld napkörüli pályáján megfordulván, a napok rövidülni kezdenek és a csillagok az esthomályból korábban merülnek fel. A szűz és Bootes a nyugoti mennyezeten tovább haladtak s az oroszlán közelget már az északnyugoti láthatár felé. Mélyen délfelé fénylik a Scorpio Antaressel s tőle jobbra a dél

1 mennyezeten csillámlanak a mérleg csillagai. Felettök állanak a k i g y ó-h o r d á r, Hercules és akoron a. Keleten emelkedik A t a i r a sasban, alatta AntinousésDelphin s magasabban fölötte a lant és a hattyú. Mélyebben a délkeleti mennyezeten fénylik a nyilas és a bak az állatkörben, s tovább kelet felé felmerül avizöntő. Magason északon ragyognak ismét a nagy és kis medve és alattuk a C a p e 11 a a fuvarosban. Északkelet felé lebeg Cassiópeja és a láthatáron közelebb P e r s e u s és Andromeda, Az A 1 g o 11 Medusa fejében pár napig nem látjuk, hanem újba feltűnik. Mi okozza ezt ? Fényének megfogyása-e ? Szabályszerűen változván 68 óra s 49 percznyi körszakokban, rövid időre meghomályosodik s azután újonnan ragyog. S van több vezércsillag is, melyen a csillagászok ily változásokat vettek észre. Amott alant a látkör alatt a c z e t nevü csillagzatban van ily csodás csillag, melyet Mórának elneveztek. Néha vereses fényben ragyog, mint valami másodrendű csillag, s azután lassanként törpül hatodik rendii csillaggá, hogy a távcsövei is alig találhatjuk, 66 nappalig tart fényének fogyása — 40-ig növekvése. A Cepheusban , hatytyuban és a vizi kígyóban vannak ily változékony csillagok. Ezen tüneménynek magyarázata még eddig talány. Ámde vannak még más s nagyobb megfejtendő talányok is. Uj csilla-