Lázár Kálmán (szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. / Sz.Zs. 1446

Havi naptár (12 rajzzal): A csillagos ég. Vadász-naptár. Ménes-naptár. Állatvilág. Erdőszeti naptár. - Június

34 a nyár beálltát nem annyira a légmérsék magasb hőfoka, mint inkább az állat­és növényvilág jelenségei jelzik. Az erclő teljes díszében tündöklik. A róka, a menyét fiókák már nagyok ; a havasokon a zerge már gidójával szaladgál s a marmota is megfiadzott. Az erdőben a dalosok kissé elcsendesültek, mivel szárnyra kelő fiaik annyi gondot adnak , hogy nem igen marad idejök a dalo­lásra, hisz nemcsak táplálékkal kell őket ellátniok, hanem röpülésre, táplálékuk beszerzésére tanítani s ellenségeik ellen védelmezni, mi folytonos izgalomban tartja őket. A kertekben a cseresnye- és megyfákra nagy társaság gyűl össze, mely keveset törődik a tulajdonos boszuságával; seregély, fekete és sárga rigó, vei-ebek egész serge, magtörő egymással vetélkedve, gazdálkodnak ott vig, gondtalan csevegés között, csak a sárga rigó sokalja meg néha az osztozko­dást s tova üzi a többi hívatlan szárnyas vendéget, ebben azonban nagyon kevés haszna van a gyümölcsös tulajdonosának, mivel épen e madár tesz a gyü­mölcsben nagy kárt, miért is alig érdemel nagy kíméletet, habár különben, mint legszebb szárnyasaink egyike, a kerteknek valódi dísze. A kisebb mada­rak közül sok faj már másodszor költ, így a czinkék, pintyek. A kakuk e hónap vége felé már elnémul; a kacsák vedlése megkezdődik, miért is a nádba szoktak rejtődzni s csak korán reggel s alkonyat felé jelennek meg a víztükrökön. A halak a part közelében úszkálnak s így ilyenkor bő zsákmányra szá­mithat a horgász, a sekélyebb vizek telve vannak apró halakkal. A süllő e hó elejéig lerakja ikráját vizi növényekkel benőtt sekély helyekre s onnan távozva mélyebb vizet keres. A toka Dunán fölfelé jőve más kisebb folyamainkban is mutatkozik s halászata kedvező időjáráskor már e hó vége felé kezdetét veszi. A ponty e hóban még ívik ; e tunya hal szep­tembertől februárig semmi táplálékot nem vesz magához, februártól Juniusig a nap bármely órájában szokott táplálkozni, Júniustól Szeptemberig csak is a kora reggeli és esti órákban, miért e hónapok alatt sükerrel csak is reggel le­het horoggal fogni. A harcsa szintén e hónapban rakja le tojásait a part kö­zelében iszapos helyekre vagy káka közé — s ez idő alatt legtöbb sükerrel lehet halászni ; ívása idejének eltelte után mélyebb vizek fenekén tartózkodván, nehéz fogni , mivel a háló elsíklik felette , a horog után pedig csak a fiatalja kap. Némely példány rendkívül nagyra nő, az ilyen rendszerént gátnál, vagy a folyam valamely mélyebb helyén tartozkodik, hol lesből lőhető reggeli órákban, mikor föl szokta magát vetni a vizből, ámde ügyes lövő legyen a vállalkozó, olyan, ki egy másodperczet is fel tud használni! A tavakban alkonyatkor sajátos hangverseny kezdődik , mi eltart késő éjig s különös benyomást tesz arra, ki először hallja. A kart a megszaporodott békák hatalmas, minden más hangot tulkiáltó kurutyolása és rekegése képezi; közbe-közbe megszólal a nád közé rejtődző b ö 1 ö n bika, hallatva mélyhangu bömbölését, a partokon, a nyirkos réteken a harizs szólal meg recsegő hangján s a teknőcs élesen fütyölve csöndesen mászkál, táplálékát keresve. A rovarvilág fénykora még mind tart s az eltűnt fajok helyébe számos más faj jelenkezik, ilyenek : A páfia csillér (Argynnis Paphia. Kaisermantel.) A t a 1 a 111 a szögié 11 cz (Vanessa atalante. Admiralfalter). Janira szemöcz (Hippar-

Next

/
Thumbnails
Contents