Lázár Kálmán (szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. / Sz.Zs. 1446

Havi naptár (12 rajzzal): A csillagos ég. Vadász-naptár. Ménes-naptár. Állatvilág. Erdőszeti naptár. - Június

A CSILLAGOS ÉG. Junius 2 2-kétől kezdve a nap nyolcz napig időzik a fordulati körben. Fénye elhomályosítja még éjfélkor is a vezércsillagok apraját. Csak az első rendűek tartják meg jogaikat, u. m. az A r c t u r és kalász a délnyugoti mennyezeten s mélyen déli részén az Antarer a scorpióban. Az északi menynyezetnek alkonyatában látjuk a Capellát a fuvarosban — s délkeleten a hatytyu szép csillagait — a hattyú és fuvaros közt Pegasus , Andromedát és Cassiópeját. A nagy medve is mutatkozik magasan északnyugoton és Bootes kutyáival a délnyugoton. A lassanként növekedő homályosság Castort és Polluxot, valamint Gemmát a mérleg és akigyóhordó csillagait látni engedi. Csillagokban szegény a juniusi égbolt, emellett a föld oly gyönyörű az élet ezen rózsahóban, hogy az ember a földi szépségek által elfogulva , ritkán emeli szemét a mennyezetre. Hanem ha meggondoljuk, hogy földünk 60 millió mfoldnyi körpályáján 41 millió mértföldre eltávozott ama ponttól, hova vissza siet, el nem fogja-e bámulat egész valónkat, látván, hogy észrevétlenül ezen nagy utat megtettük. Igaz ugyan, hogy más csillagzatok láthatók a menynyezeten mint januárban, hanem egyik csillagzat sem változtatta alakját, V é g a nem közeledett az A t a i h o z, az A r c t u r nem a kalászhoz s a Capella el nem borított valami más csillagot, melyet előbb nem láttunk. Hanem a csillagok távolsága mi tőlünk rendkívül nagy, valamint a földnek pályája is. 130,000,000 mértföldet meghalad. De mi ez a nagy világűrben ? Emelkedjünk csak gondolatban egyikére amaz üstökösöknek, melyek napunk körül keringenek s kövessük távolságába, mily kicsinynek fog látszani földünk, sőt ha gondolatink szárnyai még tovább visznek, akármely vezércsillagba — a földnek pályája, melynek átmérője 41 millió mfd — alig észrevehető ponttá zsugorodik össze.