Lázár Kálmán (szerk.): Természetbarátok és vadászok évkönyve. Pest, 1867. / Sz.Zs. 1446

Havi naptár (12 rajzzal): A csillagos ég. Vadász-naptár. Ménes-naptár. Állatvilág. Erdőszeti naptár. - Április

26 (Metallkáfer. Cetonia aenea), vonalas szilaj rl (Saatschnellkafer. Agriotes lineatus), bíborvörös eszelény (Purpurrollier Apfelsteclier. Rhynchites Bachus), alma vizelény (Apfelblüthensteher. Anthonomus pomorum), szomorú k o s á n y (Trauerbockkafer. Morimus tristis.) Erdöszeti naptár. Erdőhasználat. A rónai szálerdőkből minden vágott fa véglegesen kitakarittatik s csak a tuskó-irtás folytattatik. A gyérítések bevégeztetnek. A tölgy-sarjerdőkben, melyekben a cserkéreg használata űzetik , továbbá azon erdőrészekben is, hol a vágott fa, karó vagy vessző bármi czélra meghántatik , a vágás e hónap vége felé megkezdődik. A hárs- és szilfák hántása háncsnak, jókorább is történhetik. A zsindely és dongafa készítést még folytatni lehet. A szénégetés szakadatlanul űzetik. Nyirvesszőket seprűnek vágni, és a jövő évben fejsze alá kerülő nyirgeszteket megcsapolni lehet. F a-s z á 11 i fá s. A hegységi völgyekből a hasábfa usztatás a legnagyobb szorgalommal űzetik. A folyókon, a talpakon való szállítás is javában foly. Értés. A magpirkálás a szabadban folytattatik. A többi ertési munkákat siettetni kell, hogy a lombplánták ültetését e hónap közepéig, a tülevelíiekét pedig e hónap végén be lehessen végezni. A tűlevelű fák magvait még mindig lehet vetni; azon magvakat pedig, melyek csak a jövő tavasszal kelnek ki, mint a kőris-, gyertyán- és czirbolya-fenyő magot, tapasztalás szerint legjobb most vetni. A homlitást és dugványozást a sarj és lanka erdőkben be kell végezni. A plánta terecsekben a gyomlálás és kapálás már szükséges. Erdővédelem. A rúdgesztesek és háncsnak való fák még mindig ki lévén a lopásnak téve, éber felvigyázat szükséges. A vízmosásokat be kell tölteni és azokat a mélyebb kimosások ellen kő- és fatorlaszokkal védeni. A folyók partjainak védése s kiigazítása folytattatik. A juhok és marhák legeltetését figyelemmel kell kisérni; a tűzre pedig valamint most, ugy egész nyáron és őszön át a legnagyobb szorgalommal kell felügyelni; a határokat is gyakran be kell járni. Az erdőkáros rovarokat illetőleg, a hol a betüző-szú (Bostrichus typograplius) és a fenyő-törny (Hylesinus piniperda) fenyegetőleg mutatkozik, csalgeszteket kell ejtetni. A közcserebülyt (Melolonta vulgáris) a gesztekről reggelenként mig a lég hűvös és nedves, kell lerázni és szedni. A fenyő pohok (Phalaena Bombyx pinij hernyói már a fákra másznak ; azok különösen rosz időben, midőn a gesztek kéreg-repedékeibe csoportosan összebújnak , megsemmisítendők. Az e hónap végén meleg éjeken kibúvó, és nappal a gesztek kérgén csoportokban tartózkodó fenyő-gyaponcz (Phalaena Bombyx monacha) hernyóit szét kell nyomni. Az erdei-fenyő surjányokban és ültetvényekben a fenyő szurkocs (Curculio pini) is megkezdi pusztításait. Mellékhasználat. A legeltetés a felszabadított erdőkben, a fűtépés és sarlózás az ültetvényekben, vetény és plántatérecsekben szoros ellenőrzés mellett űzendő. Virágzás. A következő gesztek virágzanak : a kérges szilfa (Ulmus suberosa), a jókori-jávor (Acer platanoides), a nyírfa (Betula alba), a bengehipófa (Hippophae rhamnoides), a Fernyő-tiszafa (Taxus baccata), a vörös-fenyő (Pinus larix) és a fűzek (Salix.)