Lázár Kálmán: A szabad természetből, Képek és vázlatok / Pest, Szent István Társulat, 1873. / Sz.Zs. 1689

VII. Ingyen munkások

88 TII. INGYEN MUNKÁSOK. 88 gyűlve alászáll a völgyekbe, térségekre, lakott helyek közelében csatangol, egyfelől a gyümölcsösekben kertészkedve, s a fákat gondosan tisztogatva, másrészt tolvajkodva. Hiába, — az örökös egynemű táplálékot megunja mindenki, madarunk is, és ellent nem bir vágyának állani, hogy a napraforgó telt tányérából néhány olajtól duzzadó magot el ne csipjen vagy a gazdasszony által száritás végett a napra kiteritett tőkmagot meg ne tizedelje. A makkot is szívesen felkeresi, általán majd minden olajnövénynek nagy tisztelője. Elég furfangja és élettapasztalata van arra is, hogy tudja, miszerint a gazdák nem igen örvendenek eme szenvedélyének s féltékeny szemmel nézik kedvenczeinél tett látogatásait, sőt azok miatt boszut forralnak ellene; de szárnyas kis leventénk ha nem is elég erős arra, hogy vágyait leküzdeni tudja: de elég merész, hogy daczoljon hatalmas ellenségével ; aztán a legyőzhetlen vágy erőt ad, élesiti figyelmét, amire nem is oly nagy szüksége van madarunknak, mivel a furfangosság úgyis természetében fekszik, s igy elég módot talál a gazda figyelmének kijátszására, mit tőle valóban alig vehetünk zokon, ha az általa tett szolgálatokat tekintetbe veszszük. A szénczinke egész tavaszon, egész nyáron át rovarok és azok bábjai-, legyek-, bogarak-, szitakötőkkel táplálkozik; télen át a kártékony pillék petéit pusztítja, a többek között a mérő pilléjét, melyek oly piczinyek, hogy a legélesebb szemű kertészgazda is bajosan tudná valamennyit fellelni, ha volna is rá elég ideje, a mi pedig nem lehet. Mennyi kártékony rovart képes e kis madár elpusztítani, az leg-