Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról. 1. r., Emlősök, madarak, hüllők / Budapest, Szent István Társulat, 1874. / Sz.Zs. 1471

A madarak - I. Kártékony madarak

A GÉMEK. A FEKETE GÓLYA. A KANÁLOS GÉM. 73 > dos kigyót, de csaknem kizárólag az ártatlan vizi • siklót, mely senkinek nem árt, és kártékony állatok f pusztítása által használ. Fogdossa a békákat is, ámde > ezzel is inkább kárt okoz, mert a békák számos kártékony rovart és legyet pusztítanak. Ujabb időben tett számos észlelet után kétségtelenné vált, hogy a gólya mindennemű földön fészkelő madaraknak fészkeit felkutatja, s azokból a tojásokat vagy fiakat kiszedi. Be van az is bizonyítva, hogy pár napos nyúlsüldőket is fölnyársol, ekként tekintetbe sem jöhet az, hogy közbe földigilisztát, tücsköt, s ha épen hozzá férhet, cserebiilypajort is vadász. A fekete gólya. (Der schwartze Storch. C. nigra.) Kevéssel kisebb az előbbeninél. Csőre, lába vöröses. Nyaka, háta fekete élénk violaszín zománczczal. Melle, hasa fehér. A fiatalnál hiányzik a zománcz. Erdőben fán fészkel, s tanyáját mindig hegyi patakok közelében üti fel. Ez is rovarokkal, hüllőkkel, apró madarakkal táplálkozik; de különösen a halak, többnyire pisztráng pusztítása által sok kárt okoz. Ez is vándor-madár, mely mindenütt kevés számmal jön elő. A kanálos gém. (Löffelreiher. Platalea leucorodia.) Gólya-nagyságu. Színezete fehér, csak mellén sárgás. Fején rövid, aláloggó tollbokrétája van. Sze-