Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról. 1. r., Emlősök, madarak, hüllők / Budapest, Szent István Társulat, 1874. / Sz.Zs. 1471

A madarak - I. Kártékony madarak

A GÉMEK. 71 A gémek. A szürke gém. (Der graue Fischreiher. Ardea cinerea.) Ezen általánosan ismert madár fölül szürke, alul fehér, nyaka és melle fekete foltokkal tarkázott. Szemei világos sárgák, hosszú csődéi feketeszürkék. Veszedelmes halpusztitó. A bibor gém. (Der Purpurreiher. A.purpurea.) Fölül hamvas-szürke, alul élénk rozsdavörös. Csőre, szemköre és szivárványa sárga. Kevéssel kisebb az előbbinél. A nagy kócsag. Hófehér. Csőre zöldes-sárga. Lába szürkés fekete. Hátán gyönyörű szétfoszlott tollakkal ékeskedik. Akkora, mint az előbbeni. A kis kócsag. (Der kleine Silberreiher. A. gazetta). Az előbbinél sokkal kisebb. Hófehér. Csőre és lábai feketék. Az üstökös gém. (Der Rallenreiher. A. comrnata.) Fejéről lecsüngő fehér, feketeszegélyzetű tollai szép üstököt képeznek. Háta violaszinbe átmenő rozsdabarna. Szárnya, farka fehér. Begye sötétfakó. Csőre tövén kékes, hegyén fekete. Lába zöld.] Apró halakkal, halikrával és vizirovarokkal táplálkozik. Az éji kócsag. Vak varjú. (Nachtreiher. A. nyct'.corax.) Feje, nyaka, háta fekete, háta szép zöld, érczfényü zománczczal. Szárnya, fara, farka