Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról. 1. r., Emlősök, madarak, hüllők / Budapest, Szent István Társulat, 1874. / Sz.Zs. 1471
Az emlősök - II. Hasznos emlősök
40 A CZICZKÁNYOK. A cziczkányok orra hegyzetten előre nyúlt orrmányszerü. Fogrendszerök is teljesen elüt az őrlőkhöz tartozó egerekétől. Testöket lágy, bársonysima prém födi. Életmódjuk által még élesebben elkülöníttetnek az egerektől. Kizárólag rovarokkal élnek, kerülve a növényi táplálékot. Itt három faját említem meg: A közönséges cziczkány (Hausspitzmaus. Sorex araneus.) Ez különösen hasonlít a házi egérhez, csakhogy feje hegyzett, teste karcsúbb. Színezete fölül sötétbarna, alúl hamvasszürke, s oldalain mirigyek találhatók, melyek kellemetlen szagú folyadékot tartalmaznak, s ez oka, hogy ha a róka vagy macska meg is öli, még sem eszi meg. Rendkívül falánk, de piczinsége nem engedvén nagyobb állatokat megtámadnia, rovarokkal táplálkozik, s legfölebb egy kis gyíkkal áll harczba. Néha befészkelődik aa éléskamrába is, és ott hozzálát a husnemühöz, meg a zsiradékhoz. A vizí cziczkány (Wasserspitzmaus. Sorex fodiiens). Kevéssel nagyobb az előbbinél. Fülei mellső részében bőrlappancscsal bir, melynek segítségével becsukhatja azokat, mikor viz alá bukik. Színezete fölül barna, alúl szürke. Farka szőrös. Eledelét főleg vizi rovarok és békák képezik, de néha a halikrát is megeszi, mi által a hasznot, melyet szerez, legalább is ellensúlyozza. A törpe cziczkány. (Zwergspitzmaus. Sorex pygmaeus.) Színezete fölül sötét barnás-szürke, ol-