Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról. 1. r., Emlősök, madarak, hüllők / Budapest, Szent István Társulat, 1874. / Sz.Zs. 1471

Az emlősök - I. Kártékony emlősök

A VIDRA-MENYÉT. 15 a vidrák és menyétfélék között. Testalkata a menyétekre emlékeztet, életmódja a vidrára. Akkora mint egy görény, farka azonban testhossza egy harmadának megfelelő. Feje lapos, teste nyúlánk, lábai rendkivül rövidek, s ujjai széles kötkártya által csatoltatnak össze. Szinezetében is sokat hasonlít a görényhez. Préme fényes sötétbarna, hasán szürkés vegyülettel; farka, fülei és lábai feketebarnák. A görénytől azonnal megkülönböztethető azáltal, hogy farka rövidebb, és hogy felső ajka elül, alsó ajaka egész hosszában fehér szegély zetü, a torkán levő folt sem sárgás, hanem fehér. Hazája Lengyel- és Oroszország, de gyéren nálunk is előjő Felső-Magyarország folyói és hegyi csermelyei közelében, nevezetesen a Vág, Hibicza és Garam mentében. Erdélyben a Maros mentén, Dévánál találta Stetter. Folyamok és tavak partjain tartózkodik üregekben, gyökerek vagy kőhalmazok között. Ügyes futó, meglehetős kúszó, és kitűnő vizibuvár, mint a vidra. Falánk, és vérengző mint a menyétek. Táplálékát hal, béka, rák, vizirovarok és vizi szárnyasok képezik. Legkedvesebb eledele a rák. Pisztrángos hegyi-vizekben, rákgazdag patakokban, halas tavakban nagy károkat okoz, főleg az által, hogy a halikra- halászatot valóságos szenvedélylyel üzi. Hartig szerint ápril végén 3—5 fiút vet, melyek egy év alatt teljesen kinőnek. Bundája értékes prémet ad.