Lázár Kálmán: Hasznos és kártékony állatainkról. 1. r., Emlősök, madarak, hüllők / Budapest, Szent István Társulat, 1874. / Sz.Zs. 1471

A madarak - II. Hasznos madarak

A DALOSOK. 97 szátát (Sperber-grasinücke), mely valamennyi között legnagyobb ; akkora mint a fülemile, fölül szürkésbarna, alul fehér sötétszürke keresztcsikokkal; szemei sárgák. Ligetekben, kertekben tartózkodik. A barátka P. (Mönchsgrasmücke.) Szürke, fejteteje fekete, kitűnő zenér. Ezeken kivül még előjönnek nálunk a szürke poszáta (C. Cinerea), kisebb az előbbinél. Szinezete: fölül szürke, alul fehér. A törpe poszáta. A kerti poszáta. (Gfartengr. C- hortensis.) A dalosok közöl még néhány fajt megemlítek mint kiváló rovarpusztitókat, ezek: A fii s tfa rk u z en ér. A vörösbegy, mely általánosan ismert madár; azért válik kiválóan hasznossá, mivel többnyire télire is nálunk marad; továbbá a nádi zenérek több faja, melyek közöl legismertebb a köznéven nádi rigónak (Rohrdrossel Calamoherpe arundinacea) mely a nádasakban egész éjen át hallatja sajátságos dalát. Fölül barna, alul világos szennyes-sárga. Majdnem rigónagyságu, de sokkal karcsúbb. A csuk (köznéven ökörszem. Zaunkönig.) A szikiárok. (Steinschmätzer. Saxicolae.) Ezek azonnal felismerhetők arról, hogy csőrük tövéné háromszögletű. Nálunk három faja honos: A feketebegyii sziklár. Verébnél jóval kisebb, fölül barna, torka fekete, melle rozsdavörös; szorgalmas rovarász. Barnabegy ii sziklár. Az előbbihez sokat hasonlit, de torka és melle rozsdabarna. Honii sziklár. Jókora veréb nagyságú. A him Hasznos és kárt. állataink. 7,