Lakatos Károly: A vadászmesterség könyve. Szakvadász a gyakorlatban.. Szeged, 1903.

Október

60 halálos, bár ha a vad csülökre kapna is. — Ha vállap-lövésnél a golyó kissé hátul talált : az ekként sebbzett vadnál rendesen a tüdő van sebezve. Ilyenkor a lövés pillanatában az obligát magasra szökést szintén megteszi ugyan a vad, de aztán eliramlik, esetleg a falkából azonnal kivált s a sűrűst keresi, hol elfekszik és köhögő, prüszkölő és hörgő hangokat adva vergődik. Ez a lövés is halálos. 4. A szív (v. kamra)-, vállap- és tüdő-lövésnél a jelzés ugyanaz : a vad a lövés után magasra és előre ugrik, illetve úgy látszik, mintha előre akarna bukni (ami néha meg is történik), azomban gyorsan összeszedvén magát s mind a négy lábát felkapva, vad futással elmenekül, de rövid idő múltán nyílsebes szökés közben hátrafelé bukva, kimúlik. Némelykor megesik, hogy futás közben a legközelebbi sűrűségbe szökik, ahol azonban csakhamar összeesik és megdermed. 5. A szűgy-lövés is — ha nem horzsol — halálos. A vad midőn a lövést megkapja, a legtöbb esetben magasra szökik és néha hanyatt is vágódik, vagy pedig magasra ágaskodva, magát hátraveti s helyben összeesik s gyorsan megdermed. 6. Vékonyán lőve vagy máj lövés esetén a lövés pillanatában mindig erősen kirúg a vad s hátát meggörbítve, vékonyát pedig behúzva, lassan s nem messze megy el, hamar s igen megbetegszik s fekvésében kínos vergődés közt múlik ki. Az eképen tönkrelőtt vadnak erős sebesülése daczára se tanácsos egyhamarjába utána menni, mert fektéből felzavartatván — úgy el megy, hogy soha többé szem elé nem kapható, vagy legalább is csak hosszas hajszolás után keríthetjük birtokunkba. Két, sőt három órai nyugtot is tanácsos az ilyen vadnak hagyni. 7. Vese-lövésnél a vad háta feltűnően meggörbül s egész testében remegni kezd, majd pedig lassan összeesik. 8. Lép-lövésnél mielőtt összeesik a vad, rövid ugrásokat tesz, azután pedig sajátságos panaszos hangokat adva, megdermed. 9. Gyomor-lövésnél a vad összerántja magát s kevésbbé magas szökéssel jelez, mint a fönt említett halálos lövések eseteiben s bátran fut előre. 10. Bél-lövésnél vagy kirúg hátsó lábaival, vagy pedig összerántja magát a vad ; háta meggörbül s mindkét hasoldala feltűnően felduzzad, — de mindazonáltal nyílsebes futással iramodik el és messze elmegy, míg végre a sűrűben megfekszik. Fektében is gubbasztott testtartása van a béllövést kapott vadnak, vagy pedig éppen ellenkezőleg, erősen kinyújtózva fekszik és a farkát is egyenesre kinyújtja. 11. Fej-lövésnél a vad magasra ugrik és összeesik, vagy pedig tűzben esik össze és rövid vergődés után kimúlik. Ha azonban oldalról a szem alatt (illetve az orr felső részébe) vág be a golyó, tehát nemesebb részt nem érint: ez esetben ajánlja magát a vad és utánkeresése teljesen hiábavaló fáradság.