Lakatos Károly: A vadászmesterség könyve. Szakvadász a gyakorlatban.. Szeged, 1903.

Október

44 kényszerül, agancsaival a talajba furakodik, döfködi, hányja a gyepes földet, veri a galyat agancsaival s el-elbődül menydörgő hangján, mely rezegve fut végig a csendes rengetegen, bejelentve ezen rövid, kezdetleges hangokkal a nemsokára bekövetkezendő nagy „orgonálás" várvavárt fénynapjait a vadásznak, aki oly érdekkel lesi-várja és kíséri figyelemmel az első Jiangok megszólalását. Es a szarvasbikának ezen kizárólag a bőgési, vagy mint máskép nevezik: rigyetési idény alatt hallatott hangja egy valóban impozáns, majdnem az oroszlán megremegtető hangjánál is impozánsabb erdei szózat, melyhez hasonlót más európai vad adni alig képes. Egyrészint kurta, mély (mint mondani szokták: „vastag"), legtöbbször pedig sajátszerű hosszúra nyújtott erős torokhangból áll ez különben (t. i. a bőgés), mely körülbelül a következő transzpirácziónak felel meg: öaööő — öreg bikánál: • ••••• ( •• I •• • •• I eoooe ! o ! o ! o ! Egyébiránt a szarvas hangszervei igen korlátoltak. A bikának a különféleképen módosuló bőgési hangján kívül csak még egy riasztó hangja van, melyet azonban csak ritkán hallat. A teheneknek egy üzekedő és csalogató hangjuk van s ugyanazt a riasztó hangot adják meglepetésük kifejezéseül, melyet a bika szokott hallatni. A bőgés teljes folyamatában, midőn a szerelmi hangokra mindenfelől száll a menydörgő felelet, — az erős szarvasok rigyetése igen heves és rendkívül szenvedélyes. A vad orrán gőzölgő meleg lehelet árad ki s szinte reng a föld bömbölő hangjaitól, melyekkel vetélytársát ádáz csatára hívja fel; de egyszersmind duenáit is magához csalogatja, minthogy a bőgési idénynyel összeesőleg az iizekedési ösztön a teheneknél is feléled, sőt talán előbb, mint az agancsos vadnál, legalább sok praktikus vadász azt tartja — mely nézethez különben én is csatlakozom, — hogy nem a bika, de a tehén kezdi az üzekedést. Csak mikor a bika szelet kap a megindult tehéntől, akkor ébred fel benne is a vágy. — Az erős agancsosoknak kiválasztott bőgési helyei vannak, melyek egyszersmind üzekedési helyek is, melyeken a korlátlan hárembirtokos szerepét játszó erős basák vetélytársat még életük árán sem tűrnek meg. Az ily uralkodó agancsosok 4—6—8—10, vagy igen nagy szarvasállomány mellett még több tehenet és üszőt is maguk köré gyűjtenek, melyekhez borjak, csaposak és gyenge agancsosok is szegődnek; de a féltékeny öregvad '"fT'" Morellitől. ZERGEFEJ.