Lakatos Károly: A vadászmesterség könyve. Szakvadász a gyakorlatban.. Szeged, 1903.
Június
515 kell elhelyezni, melyek aztán a tojásokat a kihűléstől megóvják. — Kaszáláskor több ilyen kosarat lehet a helyszínre kivinni a gyűjtés és szállítás szapora megejthetése végett, sőt gyorsforralót s tartalék vizespalaczkokat is vihetünk magunkkal esetleges használat czéljára. — Mint már említém, lehetőleg apró fajta paraszttyúkot kell a fogolytojások kiköltetése czéljára használni, mely czélra az ilyeneket tenyészteni, készletben tartani kell oly helyen, hol évente nagyobb mennyiségű fogolytojás lesz háziköltés alá véve. — Egy kotlós tyúk alá 20—25 tojás is elhelyezhető és bebizonyodott tény, hogy ha a tojások nem rázatnak nagyon össze s ha a kotlós jól ül, akkor, még ha 3—4 órán át is vitettek a tojások, azok kikelnek és ha kelnek a kis csibék — mert egy tyúk alatt különböző időből származó tojások is vannak — leghelyesebb ezeket elszedni és olyan tyúk alá tenni, melynek már vannak csibéi, néhány napi korkülönbség azonban nem határoz; a tyúk elfogadja a fiatalabb csirkéket is, főleg ha azokat este teszi alá az ember és ha másnap bocsájtja ki a tyúkot a már néhány nappal korosabb csirkéivel együtt. A fogoly tojáson ülő kotlók nagy nyugalmat igényelnek; azok a kotló-házakban rendes időben történő etetés s itatáshoz szoktatandók és kezdetben le kell őket a tojásokról emelni, de pár nap műlva hozzá szoknak a rendhez és maguk is leszállnak, sőt vissza is ülnek a fészekre. Azonban a leemelésnél óvatosan kell elbánni a tyúkkal, mert igen könnyen összerugdalja a tojásokat; és egy helyen csak egy-egy tyúk etettessék, nehogy több kotlós összeveszhessen. Tanácsos a kotlósokat fűzből fonott buritók alatt tartani s ha emésztettek, reá tenni a fészekre. — A kis csibék a hidegtől, széltől s főleg a nedvességtől nagyon óvandók; táplálékúl kezdetben kizárólag hangyatojás adassék nekik, de ne vörös hangyák tojása, mert ettől elpusztulnak; pár nap múlva már apróra vagdalt és keményre főtt tyúktojás, később kis kölesszem, rozskeverék is adandó nekik. Gondoskodni kell, hogy mindig legyen a csirkéknek valami zöld, például saláta, buzavetés s a már megeszik a rozskeveréket, akkor állandóan az lehet már a főtáplálékuk; hangyatojás és tyúktojás akkor már egészen fölösleges. — A nevelő udvar talaján mindenkor bőségesen legyen homok és a tyúk helyeztessék vagy buritó alá vagy tartassék a költő kamrákban, melyek három oldalról s alúl és fölül 1 méter hosszú, 0'5 méter magas és széles deszkákból akként állítandók össze, hogy azok eleje jóval magasabb legyen, mint hátsó részük, hogy a tetőzetről a víz könnyen lefolyhasson és élőiről gyenge léczdarabokkal gátoljuk meg, hogy a tyúk onnan kijöhessen; ellenben a kis csirkéknek a közökön szabad ki- s bejárás engedtessék. Czélszerű a költőkamra tetején hagyni ajtónak helyet, melyen a tyúk kiemelhető az etetéshez. — Az ilyen költőhelyeket lehet nagyban is csinálni, péld. 2—400 •-öl területen s jó az udvarokban a természetes terepet utánozni veteményekkel, ültetvényekkel; hol ha télire is szórunk el eleséget, ide már a kint lévő foglyok is vissza-visszatérnek lakmározni. Sik teriileteken, hol se fa, se bokor nincs, vagy csak alig itt-ott van egy-egy ilyen: a fogoly elvonulásra, vagy védelem végett az orvmadarak üldözései elől sehol alkalmas búvóhelyet nem találhatván, vagy elvonul takarítás után alkalmasabb helyekre, vagy pedig az emberi lakok' ; közelébe keres menedéket magának az idő viszontagságai elől is. Természetesen az ily helyeken foglyot és 33*
