Lakatos Károly: A vadászmesterség könyve. Szakvadász a gyakorlatban.. Szeged, 1903.

Június

509 tenni (a költő helyeken halászhálóval könnyen fogható) s azt felnevelvén később csalinak használhatja és segélyével sokat lőhet. — Hogy a következő hóban szezónszerüleg megnyiló vizi vadászatok csolnak segélyével minél kényelmesebben történhessenek s a területet (vagy legalább egy nagy részét) akadálytalanul össze lehessen járni, czélszerű e hóban a nád és kákában csolnakjár ásókat („lő vonalakat" vagyis folyosószerü girbegurba vonalakat) kaszáltatni ki és pedig minél többet s minél elágazóbbakat. Ha nagy a terület s a labirintusokból tökéletesebb helyismeret nélkül nehéz kitalálni, — ez esetben a boszantó kóválygások elkerülhetése okából felette czélirányos legalább a fordulóknál a nádakra jeleket alkalmazni, a melyek segélyével aztán tájékozhatja magát az ember. — Igen mulattató és hasznos sportot nyújt e hóban az uhusás, a mennyiben a szárnyra kelt fiatal ragadozó-csimoták még tudatlanok és gyanútlanok lévén, könnyen lövésre jönnek. — Ahol sok a bagolyhéja, kivált a nádi sárgafejű (Circus aeruginosus), — hordozható szelid bagoly (vagy mechanikus uhu) segélyével most sokat elpusztíthatni belőlük; de meleg napokon a rét vagy tó szélén kutaszkodva is könnyen lehet e veszedelmes vizi rablók közül néha többet is elejteni, mert ilyenkor a magas réti füvekbe és vízinövények közé szállva le hűselés végett, igen bevárnak és rövid lőtávolokban keledeznek. — A szorgalmas vadász a varjútelepeken még mindig talál tisztogatni valót és a szarkák, tarka varjak pusztítására is gondot fordít. Egyéb lőni való híján pompás gyakorlatot nyújt a röptében való lövésben a varjútanyákon kináJkozó változatos lőalkalom — kivált annak, a ki a pontos golyólövésben akarja magát a virtuozitásig begyakorolni, mire nézve egyébként a gémtanyák is pompás lőalkalmakat nyújtanak, csak ügyelni kell, hogy mindig felfelé essék a lövés, nehogy ember vagy ló vallja kárát a puffogatásoknak. — Ott, a hol a nagy vagy őrgébics (Lanius excubitor) állandóan tanyázni szokott és költ, e hóban van a pusztításának a legfőbb ideje. Pontosan belőtt kis golyós czélpuskáknak gyönyörű czéltáblácskául szolgálhat e madárkák messzire kivirító fehér melle s felette bravúros lövésekre nyújthat alkalmat. A flóbertezéssel oly sok bosszúságot okozó éretlen sihederek jól tennék, ha vadász-ambicziójukon (!) a gébicsek lövöldözése által enyhítenének egy kissé, nem pediglen az apró hasznos madárkák szívtelen gyilkolása által, a mi valóban a legmegvetésreméltóbb cselekmény, a mit csak képzelni lehet! A vad tartózkodási helye. A szárnyas vad költőhelyei körül tartózkodik, kivált a tyúkfélék s ezek közt legkivált a fogoly és fáczán. Tartózkodási helyüket később is megtartják, ha csak onnét gyakori háborgatások által el nem zavartatnak; miért is nagyon őrizni kell a pagonyokat a hivatlan vendégek betolakodásától. — A szarvas féltve őrzött borjával leginkább a magányt keresi s meglehetősen elvonult életet folytat; az őzsuták ellenben kevésbbé