Lakatos Károly: A vadászmesterség könyve. Szakvadász a gyakorlatban.. Szeged, 1903.

November

184 raz talajból eredő (főleg árnyékban száradt) takarmányt adjunk a fő vadnak, legnagyobb részt pedig leveleket. A füvek szárai többnyire nedvességet tartalmaznak, tehát ezeken könnyen képződik penész, a mi ártalmas a vadnak. Ha azonban kénytelenek volnánk csakis e nemű takarmányra szorítkozni, úgy legalább naponkint ki kell cserélni friss készlettel azt. 9. Nagy hóállások alkalmával, kivált ha szironyos jégkéreggel van bevonva a hólepel, mely körülmény a fő- és őzvadra igen kritikus helyzetet jelent: az etetőhelyekhez keskeny ösvényeket kell kitapostatni vagy kihengereztetni és pedig különböző irányokból és lehető számosat. 10. Hogy mikor és mennyit etessünk, az mindig az időjárástól és a pagony vadállományától függ. Mindenesetre azonban a táplálék mennyiségét illetőleg ha nem is a pazar, de mindenesetre a bőséges ellátás elvét kell szem előtt tartanunk. 11. A fáczán- és fogolyetetők számát mindig az állomány nagysága és eloszlási módja határozza meg. 12. A fáczánokat illetőleg a takarmány mennyisége a fáczánok számától függ. 100 darab fáczánra októbertől kezdve napi táplálékul számítandó : októberben 2'5, novemberben 4, deczemberben 6'5, januárban 6'5, februárban 7, márcziusban 4'5, áprilisban 4, májusban 3 liter búza. Hogy a tenyésztésre szánt fáczán- és fogoly állomány jobban biztosittassék a télen át való eltartás által, szokás a fentartott állomány egy részét a zordonabb időjárás beállta előtt befogni s e czélra berendezett kamrákban s ketreczekben kiteleltetni. De vérfelfrissítés szempontjából más vidékre való szállítás végett is szokták a fáczán és fogoly befogását eszközölni. A fáczán legelterjedtebb fogás-módja a csapóval való befogás. Kétféle csapót használnak e czélra, az egyik a félszercsapó, a másik a csapóháló. Utóbbi négyezett faráma, melyre lazán s kissé redősen háló van alkalmazva. Ez a készség rézsútosan álló lécztámasztóra, vagy kerek vékony rúdra támaszkodik (ha fel van állítva, helyesebben támasztva), melyet ha a hozzá kötött erős zsineg, vagy vékony kötél segélyével kirántunk a ráma alól, a készülék lecsapódik s az alatta levő fáczánokat leborítja. Ez a praktikus fogóeszköz hordozható lévén, a szükséghez képest bárhol felállítható. Fogásra állítva, szemet hintünk alája s arra vigyázunk, nehogy a lecsapódó háló fakerete fáczánt érjen s azt agyonüsse. — miért is csak akkor rántjuk ki a peczket, ha a madarak lehetőleg már a háló középpontja alá kerültek. — A peczekre (vagyis támasztó-fára) kötött zsinegnek jó hosszúnak kell lenni, hogy a háló kezelője kellő távolságra helyezkedhessék el (persze jól fedő búvhelyen) a hálótól. — A félszer csapó (vagy egyszerűen: csapó) többnyire állandó berendezésű fogóeszköz a fáczánok etetőhelyén, illetve az etető fölé alkalmazva — és körülbelül oly nagyságú, mint maga az etető; áll pedig: hámozatlan 4—6 cm. átmérőjű dorongokból, melyek úgy illesztendők össze, hogy azok egy rendes, az etető hossz- és oldalterjedelmének megfelelő négy-