Lakatos Károly: A vadászmesterség könyve. Szakvadász a gyakorlatban.. Szeged, 1903.

November

132 végett. Beszemtelenkedik ugyanis a lápszéli tanyák, majorságok tyúkudvaraiba, g'alambdúczaiba alkalmas időben s ugyancsak teleszedi magát tojássárgájával, vagy legalább is lop magának egy tojást. A mezőn eltojó házityúk tojásait mindig feltudja találni s ebben oly ügyes, hogy a legszemesebb gazdasszonyt eszén is túl jár. A vaczokban talált tojásokat néha egyenkint hordja el, alkalmas időben rájárván, t. i. midőn a kotló távol van. — Ugyanezek a C. pygargus alakra is állnak. XJ FIATAL CSÍKOSFARKTÖVŰ KABA. Vadászati tekintetből sokkal kevésbbé kártékony életműködésűek ama bizonyos villásfarkú orvmadarak, melyek általában kánya (Milvus) néven ismeretesek a vadászok előtt, melyekből három faj jön elő nálunk, u. m.: a villásfarkú v. vörös (Milvus regalis), a berki (M. ater) és az egyptomi (M. aegyptius [parasitus). mely utóbbit csak egyetlen (általam felfedezett és leírt) példány alapján említhetjük a magyar faunában.— Előbbi két közönséges kányafajunk jellemzésére mindenekelőtte megjegyzem, hogy mindkettő lusta, falánk, élősdi, útonálló s anynyira tolakodó, sőt szemtelen állat, hogy e tekintetben semmi más hazai madárral összehasonlítani nem lehet; azonban e mellett olyan gyávák mégis, hogy a ba-