Lakatos Károly: A császármadár és vadászata / Vastagh Géza címképével és Lendl Adolf rajzaival. Budapest, Markovits és Garai, 1899. / Sz.Zs. 1679

— 25 — fei is; mert a tyúk a kakasok számfölöttiségét aligha ki nem irl használja, miért viszont a kakas azzal igyekszik magának b elégtételt, illetőleg kárpótlást szerezni, hogy mihelyt tyúkja ß a költéshez fog, ő szerelmét más tyúkkal igyekszik kilo elégíteni, habár ez a kakasok többségénél fogva ritkán iá sikerülhet. A »hatodik érzék« mindenesetre a császárra madárnál is igen kifejlett, mert egyes tyúkok mellől 24 óra In alatt már 3 sőt 4 kakast is lőttek s mindannyiszor új fit tartalékos nyomult előre. Általában a kakasok mód nélkül sfe szerelmesek, féltékenyek és harczvágyók. A vetélytársak ól közt mindig heves harcz fejlődik ki, a győztest a tyúk ól kegye jutalmazván meg. Csapodárkodásban különösen a >v vén kakasok tesznek ki magukért; de daczára a császárra madár kissé könnyelmű erényességének, egy benső s /I költőies viszony látszik létezni szerelmi életében, melyet ß a siket- és nyirfajdnál nem ismerünk. Nemcsak hogy a kakas már szeptemberben egyik yt tyúkkal plátói szerelmi viszonyba lép, de mellette marad rrr y még akkor is, ha a tyúkot május hóban a fészkelés el38 szólítja. Azután is gyakran a fészeknél tartózkodik, sőt ß a család-lánczolatban marad, ha a fiatal madarak képesek ki fára repülni is. Azok költésével és nevelésével azonban ín ' nem foglalkozik; inkább az összetartásra néz s veszedesl lemtől óvja és inti a fürge famíliát. Fészkelés idején a császármadár szakadékokba vagy 38 sarjerdők sűrűjébe vonul. Itt díirgés után a jércze reníb desen már ápril végével, de legfeljebb május elején más /f tyúk-félék módjára sekély mélyedést kapar s azt kevés sä száraz avarral, fűvel, mohával vagy falevéllel könnyedén i>l kibélelt vaczokká alakítva át, abba rakja 8—10, csak fii ritkán 12—15 tojását. Tojásai, miket tudvalevőleg a tyúk p egyedül költ ki, aránylag kicsinyek, kevéssel nagyobbak fi a galambtojásnál, elipszis alakúak, finom vékonyhéjúak, jb de fénytelenek s a nagyságtól eltekintve, a siket- és [n nyirfajd tojásaihoz igen hasonlítanak, alapszínük világos bi rőt -sárga, sűrűen behintve sötét- vagy veres-barna apró jq pettyekkel. Azon körülménynél fogva, hogy a tyúk rendesen p egy bokor, fagyökér vagy gyakran csupán egy-egy fácska rri mellett, még inkább szikla között kapar magának tojó-