Lakatos Károly: Az erdei szalonka és vadászata, Vadászati monográfia / Szeged, Nagel, 1904. / Sz.Zs. 1438
Első rész (Természetrajzi rész) - IV. Az erdei szalonka párosodása és szaporítási viszonyai
77 Tényleg, az erdei szalonka költési helyét illetőleg, évről-évre ujabb meg ujabb meglepő tapasztalatokat tesznek a vadászok. Például 1897-ben számos olyan kisebb hegységi erdőben, sőt síkvidéki erdőben is találtak fészkelő szalonkákat, ahol azelőtt sohasem tapasztalták; igy volt ez a szomszédos Ausztriában is. Az »Oesterr. Forst, u. Jagdzeitung« 1897. évfolyamának 28. számában van egy közlemény például, mely szerint, daczára, hogy a bécsi erdőkben az 1897. évi tavaszi-szalonkavonulás nagyon gyenge volt, utóbb mégis igen sok költő-szalonkát találtak ott. S ezt annál feltűnőbbnek jelzi az idézett lap, mivel egy ottani vadász 25 év óta kiséri figyelemmel, ha vájjon a szalonkák ott költenek-e s ezt csak a mondott év tavaszán találta beigazolva, amennyiben május hó végéig öt olyan fészket talált a bécsi erdőben, melyben erdei szalonka költött. Hogy a tavaszi fölvonulás alkalmával a tova vonuló rajtól igy elmaradt családalapitó szalonkák száma átlag tekintetében semmi esetre sem lehet valami csekély — ide nem számítva a magas hegységeinkben fészkelő egyedek jelentékeny mennyiségét, — azt a szaklapokban mindenfelől közölt szalonkaköltési adatokból bizton következtethetjük. Mindenfelől összegyűjtött számos adatom — melyeket azonban egyenként és részletesen felsorolni felesleges volna — meglepő bizonyítékokat szolgáltatnak ugy ezt illetőleg, mint arra nézve is, hogy hazánk délnyugati megyéi, általában a Dunántúl sem oly terra inkognita a szalonkákra nézve, mint az rosz meggyőződés alapján sokfelől állitva lesz. Igy például azt, hogy Zala, Vas, Győr, Mosony, Sopron, stb. megyékben csak nagy ritkán állapodnának meg szalonkák költés végett, immár bátran túlhaladott állitásnak tekinthetjük. Hogy példákat hozzak föl, álljanak itt a következő megfigyelési adatok: Dr. Sötér, a »V a d á s z 1 a p«-ban emliti, hogy a magyaróvári lombos erdőkben gyakran akadhatni szalonka-fészekre és éppen nem ritkaság egész szalonka-fészekaljakkal találkozni. Szidnay, Nemes-Apátiban egy fenyő tövében három teljesen kifejlett szalonkafiókát talált juliusban; ugyanő Sümeg vidékén minden időben talált már szalonkát. (»Vadászlap«). Gróf Széchenyi Sándor földesi pusztáján (Tolna m.) aug. 15 -én erdőtlen területen lövetett egy remizben erdei szalonka (»Vadászlap«). 1